1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)
V. A NÉPSZÁMLÁLÁSOK KIADVÁNYAI ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI
Túlnyomó nyelvnek azt kellett tekinteni, amelyet a település népességének több mint fele beszél, ha ilyen abszolút többség nincs, akkor a lakosság nyelvét vegyesnek kellett minősíteni. A jegyzet rovatba a fenyítő intézeteket, a takarékpénztárakat, a kereskedelmi grémiumokat kellett bejegyezni, valamint az állami, országos utak és vasutak hosszát. A Helytartótanács rendeletét a megyék és kerületek teljesítették, kimutatásaik, lajstromaik fennmaradtak. ^^ Mindezek a rendelkezések és a megyék által készített kimutatások nyilvánvalóan nemcsak arra voltak alkalmasak, hogy a hivatalos szervek munkáját elősegítsék. Valójában elkészült egy helységnévtár, amely igen jó szolgálatot tett az igazgatási apparátusnak, de az üzleti életnek és a tudományos kutatásnak, valamint az általános tájékozódásnak is. Ezt a gondolatot a Helytartótanács négy tisztviselője csakhamar felfedezte és beadvánnyal fordult Pálffy MÓPÍC helytartóhoz, hogy a meglevő kimutatások alapján, némi kiegészítéssel kiadhassák a hivatalos helységnévtárat. Pálffy Móric a kérést teljesítette és a négy tisztviselő: Balajthy Imre, Reviczky Sándor, 21/ Aranyossy Sándor és Peöcz Elek megjelentethette a helységnévtárat (1863. június 30.) Az 1863-ban megjelent Helynévtárban Magyarország települései - igen sok puszta és major önállóan is - (Erdély, a Katonai Határőrvidék, a Szerb Vajdaság és Horvátország községei nem szerepelnek) betűrendben nyertek felsorolást 1857. évi népességszámukkal, valamint a hozzájuk tartozó külterületi lakotthelyekkel, az 1862. évi közigazgatási beosztásnak megfelelően. Egyes települések — a szabad királyi városok és a 2000 lakosnál népesebb települések — 1857. évi népességszáma az 1857. évi területre vonatkozóan csak az osztrák hivatalos kiadványokból, más települések lélekszáma az Országos Levéltárban és területi levéltárainkban fennmaradt táblázatok alapján állapítható meg. Egyébként az 1870. évi népszámlálás előkészítése során, 1869. november 29-én a Belügyminisztérium a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz fordult (1676/1869. sz. alatt) és az 1850., valamint az 1857. évi népszámlálási kimutatásokat kérte. December 29-én megküldték a táblázatokat (24540/1869. sz. alatt). 1870. március 24-én kelt irat szerint a Belügyminisztériumnak visszaküldték a táblázatokat (2347. sz. alatt). A Belügyminisztérium iktatókönyve szerint azonban 22/ (1870. április 12., 6911. sz.) a táblázatok nem érkeztek meg. A hazai megyei levéltáraiban általában fennmaradtak az 1850. és az 1857. évi népszámlálás adminisztratív jellegű iratai. Statisztikai adatokat tartalmazó iratok csak néhány megyei levéltárban találhatók. 23 / 19
