1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

VI. MELLÉKLET AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JÁRÁSI ADATAI MAGYARORSZÁG MAI TERÜLETÉN

AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JÁRÁSI ADATAI MAGYARORSZÁG MAI TERÜLETÉN Az előző kötetben közzétettük a korabeli népszámlálások alapján, a mai Magyarország községeinek és városainak (esetenként külterületi lakotthelyeinek) 1850., 1857. és 1870. évi jelenlévő népességszámát. A jelen kiadványban az előzőekben taglaltuk az 1850. és 1857. évi népszámlálás szervezetét, végrehajtását és fontosabb fogalmait, bemutatva a korabeli közigazgatási egységek — tartományok, kerületek, megyék —, valamint a mai megyék legfontosabb népszámlálási adatait. A népszámlálások adatainak helyességét és hibáit is igyekeztünk megvilágítani, ha lehetett, korrigálni. A következőkben az 1857. évi népszámlálás rendelkezésre álló adatainak teljesebb hasznosítása érdekében közöljük a korabeli járások jelenlevő népességének és a jogi népesség különféle részletezettségű adatait, az ország mai területére, a mai megyei közigazgatási beosztás szerint. Ebben a táblázatos részben a járások megnevezése mellett közöljük, hogy az adott járás 1857. évi népességének hány százaléka esik a megye területére. Ennek kiszámítása a kormánylapokban szereplő járási beosztás és a BRAP helynévtárban közzétett községenkénti népességszámok alapján történt. Minden járás, illetve járástöredék sora hatvanhat adatot tartalmaz, a népszámlálás eredeti közlési tábláinak rovatait követve. A járástöredékek adatai természetesen becsült adatok. Ha nincs feltüntetve százalék a járás neve mellett, akkor adatai megegyeznek az eredeti, népszámlálási kiadványban szereplő adatokkal. Ha a járástöredékek mindegyike a mai Magyarország területén fekszik, becsült adataik összege szintén megegyezik az eredeti kiadvány adataival. A táblázatok használatát megkönnyíti a járásokhoz és járástöredékekhez tartozó községek névsora, amely a járások és városok alfabetikus sorrendjében tartalmazza a községek 1980. évi megnevezését, az 1857. évi járási beosztás és egyszersmind a mai megyék rendjében. Egy-egy járáson, illetve járástöredéken belül először a járásszékhely és az 1980-ig várossá lett községek szerepelnek, majd ezt követi a többi község alfabetikus felsorolása. Egyes esetekben (zárójelben) községrészek eltérő hovatartozására is történik utalás. A járások megnevezése után itt is közöljük a becslés alapját képező arányszámokat. A táblázatok adatainak helyes értelmezése érdekében kiemeljük, hogy a/ a járások és járástöredékek következőkben részletezett adatai, amint arra már utaltunk (38. oldal) becslések. Alapját képezik azonban az ország mai területén élt korabeli népesség számára és összetételére vonatkozó számításoknak. Lásd a 23. (nem), 34. (kor), 38. (csládi állapot), 44. (foglalkozás) és 46. (vallás) táblázatot, b/ az egyes járások közötti külterületi területátcsatolásokat csak abban az esetben vehettük figyelembe, ha az országhatárt, vagy megyehatárt érint és ha a BRAP helynévtárban szerepel a népességszáma. Ennek megfelelően nem oldható meg egyértelműen azoknak a községeknek a besorolása, amelyek kizárólag külterületből alakultak, és anyaközségeik 1857-ben különböző járásokhoz tartoztak. Ilyen esetekben a községet ahhoz a járáshoz soroltuk, amelyikhez tartozó anyaközség a legnagyobb 1857. évi népességszámot adta a község alakulásához. Több esetben azonban ez a népességszám ismeretlen, ilyenkor a későbbi népességszámok alapján történt a besorolás; c/ a Nezsideri járás, a Somorjai járás és Szabadka város adatai helyett ".." van, mert ezeknek ismeretlen 1857. évi népességszámú külterületeiből alakult Várbalog, Dunasziget, illetve Csikéria, Kelebia és Tompa község; 171