1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. TERÜLETI REFORMOK

III. TERÜLETI REFORMOK A szabadságharc és a kiegyezés között a közjogi, politikai változások, valamint a közigazgatás ésszerűsítési törekvései együtt jártak a közigazgatás területi szervezetének módosításával. Sajnos ezek a területi átszervezések nagyon megnehezítik a különböző népszámlálások adatainak területi összevetését. A területi reformok folyamatának megközelítő áttekintése érdekében az alábbiakban kronológiai rendben soroljuk fel a nagyobb jelentőségű közigazgatási változásokat:"

1"^ 1849. III. 4. Kraszna és Közép Szolnok megyét, valamint Kővár vidékét Erdélyhez csatolták. 1849. VI. 27. Horvát-Szlavónország önálló koronatartománnyá vált és kiegészült az úgynevezett Magyar Tengerparttal (Ungarische Littorale), valamint a Muraközzel (Mur-Insel). Partiumot Erdélyhez csatolták. 1049. XI. 18. Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó megyékből, valamint Szerém megye rumai és iloki járásából megalakult a Szerb Vajdaság Temesi Bánság, amely külön, Magyarországtól független koronatartománnyá vált. 1849. X. 17. Magyarország területét öt katonai kerületre osztották. 1850. IX. 8. Megszüntették a katonai kerületi közigazgatást és felállították az öt politikai kerületet (Pest-Buda, Sopron, Kassa, Nagyvárad és Pozsony). A katonai és politikai kerületek területe nem volt azonos. Fejér megyét a Soproni, Csongrád megyét a Nagyváradi Katonai Kerületből a Pest-Budai Politikai Kerülethez csatolták. Komárom és Esztergom megye Duna-balparti részéből Komárom, jobbparti részéből Esztergom megye lett. 1851. XII. 31. Pest, Nyitra és Bihar megyét két részre osztották. Torna megyét Abaúj megyébe, Ugocsa megyét Bereg megyébe olvasztották. Árva megyét Turóc megyével, Csanád megyét Békés megyével vonták össze. A 16 szepesi várost Szepes megye kebelezte be. Mindezeknek a szervezeti változásoknak eredményeképpen 43 megye és azon belül 265 járás keletkezett. A Katonai Határőrvidék közigazgatási beosztását is módosították. 1848 előtt hat részre, ügynevezett hadkerületre oszlott: Károlyvárosi, Báni, Varasdi, Szlavón, Bánsági és Erdélyi Kerületekre. A szabadságharc után az első négy kerület Horvátországhoz került. A Bánsági Kerületet 1853-ban Magyarországhoz kapcsolták. (A népszámlálások azonban ezt az átcsatolást még nem vették figyelembe.) Az Erdélyi Kerületet 1851. január 22-én feloszlatták. Az 1851. julius 23-án kiadott császári döntés a Katonai Határőrvidéken két hadparancsnokságot állított fel. A SzerbBánsági Hadkerülethez tartozott a Szlavón hadkerületből a titeli és a péterváradi ezred területe és ezenkívül még Pétervárad, Karlóca, Zimony városok, valamint a volt Bánsági Hadkerület. A másik hadparancsnoksághoz, a Horvát-Szlavón Hadparancsnoksághoz sorolták a volt Szlavón Hadkerület megmaradt részeit, valamint a 14