1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. MELLÉKLET Magyarázó emlékirat a népszámlálás előírásaival kapcsolatban

ad II. Foglalkozás, ipar, vagy más jövedelemforrás szerint 18 rubrika készült: a/ lelkészek b/ hivatalnokok c/ katonák d/ literátusok és művészek e/ jogászok és jegyzők f/ egészségügyiek g/ földbirtokosok h/ háztulajdonosok és járadékosok i/ gyárosok és iparosok k/ kereskedők 1/ hajósok és halászok m/ segédmunkások a/ mezőgazdaságiak b/ ipariak c/ kereskedelmiek d/ egyéb szolgák e/ napszámosok, végül n/ egyéb személyek, megosztva a/ 14 év feletti férfiak b/ asszonyok és gyermekek. Minden rovatba a legközelebb álló foglalkozási ágat kell bejegyezni. E felosztás magyarázatául tudni kell, hogy a felosztásnak egyáltalán nem az a célja, hogy minden egyes rovat tartalmazza a maga abszolút számát. Bármennyire is érdekesek lehetnének az államigazgatás számára ezek az abszolút számok, ezeknek begyűjtése népszámlálás útján nem kívánatos, mert ennek elérését csak az ellenőrzés miatt nélkülözhetetlen összegezések feláldozásával lehetne elérni. A népszámlálásnak jelen esetben más feladata van, mégpedig relatív számok elérését óhajtja, vagy más kifejezéssel, csak azt akarja ábrázolni, hogy hogyan oszlik meg a lakosság foglalkozás, ipar, más megélhetési lehetőség szempontjából. Ennek a felosztásnak sajátossága, hogy ott, ahol egy személy több foglalkozási ágba sorolható, vagy többféle jövedelmi ágból fakad megélhetési forrása, csak a leginkább figyelembe vehető foglalkozási ág, vagy jövedelmi forrás szerint lehet besorolni. Az abszolút számok, például: a lelkészeké megtalálható az egyházmegyei névsorokban, az aktív állami alkalmazottaké, vagy a katonáké a vonatkozó kézikönyvekben, a kereskedőké az erre vonatkozó kimutatásokban stb. Mindazonáltal előfordul — a népességszámhoz viszonyítva — kettős, vagy többszörös számlálás; például: egy lelkésznek lehet állami alkalmaztatása is, az állami hivatalnok, vagy katona is lehet földbirtokos, a kereskedőknek is lehet gyára stb. Másrészt bizonyos, hogy a lakosság nagyon fontos osztályai semmiféle, eddig megtörtént statisztikai adatfelvételen nem szerepelnek; például: a magán-szolgák (cselédek?), a napszámosok, annak ellenére, hogy más rovatokba is besorolhatók, mert egy magán-szolga is lehet egyben házés földtulajdonos, és gyakran előfordul, hogy egy ház- és földtulajdonos vidéken napszámoskodik is. A lakosság foglalkozás szerinti, ipari és egyéb jövedelemforrás szerinti megoszlásában olyan változatos és egymásba szövődő átmenetek és elágazások lehetnek, hogy semmiféle más lehetőség nem volt, mint hogy minden kategóriát minden személlyel kapcsolatban számbavenni, vagy csak a legfontosabbakat szemmel tartani és kiindulási pontnak venni. Csak az utóbbi út választása esetén volt lehetséges az ellenőrző összesítés, mint már említettük; ez a szempont súlyosabb lévén, az Utasításban is ezt az utat választottuk. ad III. Kor szerinti rovat. Itt katonai szempontok miatt szét kellett választani a nemeket. Az államigazgatás számára legfontosabb korcsoportok a rubrikákban szerepelnek. Mégpedig: a/ az iskolakötelezettség kora (6-12) b/ a polgári nagykorúság kora (14) c/ a teljes nagykorúság éve (24) Ezek a korosztályok éppen olyan fontosak, mint statisztikai szempontból a következők: d/ a betöltött 40., e/ a betöltött 60. év mindkét nemnél fontos. Férfiaknál katonai szempontból fontosak még: f/ az úgynevezett utánpótlási évek, jelen esetben a két népszámlálás közötti hatéves időköz miatt a 14, 15, 16, 17, 18, 19. g/ a katonakötelesség első két korosztálya, vagyis a 20, 21 évesek. 135