1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

II. AZ 1850. ÉS AZ 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MŰVELETI RENDJE

idegenek táblája (29). Ha a politikai hatóság, azaz a szolgabírói hivatal végezte a számlálást — összeíró biztosok segítségével —, akkor az előző népszámlálások, valamint szóbeli bejelentések alapján azonnal a felvételi lapokat készítették el. g/ A számláló biztosok helységenként felfektetik a számlálási könyvet, amelybe bejegyzik a számlálással kapcsolatos ténykedéseiket (37). h/ A községi, járási, megyei és kerületi összesítéseket az illetékes szervek elkészítik. 1857. XII. 31. Be kellett fejezni az egyedi adatfelvételeket. 1858. I. Az idegenekről szóló valamennyi kimutatást — az "N" jelű nyomtatványokat — meg kellett küldeni a kerületi szerveknek. 1858. I. 15. A megyéknek jelentést kellett készíteni az összesítések befejezéséről, valamint a bérköltségek és egyéb költségek összegéről. 1858. II. A községi összesítések elkészítésének végleges határideje. Elvben februárban el kellett volna készülnie a járási, megyei és kerületi összesítéseknek is. 1858. III. Március végére a Belügyminisztériumnak küldték fel az országos összesítéseket. A császár részére a Belügyminisztérium és a Hadsereg-főparancsnokság állította össze a fősummázatot. Az 1850. és 1857. évi népszámlálás kérdéseinek tartalmát a leírtakon kívül az első három melléklet (I., II. és III.) elég alaposan — bár nem mindig világosan — részletezi. A népszámlálások kérdéseinek tartalmát pontosabban megvilágítandó külön is hangsúlyozni kell, hogy 1850-ben és 1857-ben is csak a polgári népességet számlálták meg. Mind a két népszámlálás során, de különösen 1857-ben külön intézkedtek "a katonai egyének" összeírásáról. Az 1857. évi alaprendeletet a Belügyminiszter 12514/1857. sz. alatt adta ki, majd külön rendeletben (24608/1857) szabályozta a pénzügyőrség összeírását. A rendeletekből kitűnik, hogy "katonai egyénnek" kellett tekinteni az elbocsájtásig szabadságolt legénységet — őrmestertől lefelé —, valamint a visszahívásig, vagy csak rövid időre szabadságolt katonákat is (23487. sz. B. M. rendelet). Egyébként a katona fiúk szüleinek Bejelentési jegyeiben a jegyzetben kellett feltüntetni, hogy fiuk katona. A tényleges katonák fiait azonban nem az apjuk ívébe kellett beírni és nem is itt számlálták meg — noha ezt is tanácsos volt a jegyzetben szerepeltetni. (A kalocsai járásban a tényleges katonák fiait, sőt még feleségeit sem tekintették polgári népességnek, a rendelkezésektől eltérően a "katona nőket" is a katonai egyének között írták össze.) A két népszámlálás tartalmi és szervezeti különbségeit az alábbiakban foglaljuk össze: a./ 1850-ben a népszámlálást a közigazgatási és katonai szervek közösen hajtották végre. 1857-ben azonban már csak a közigazgatási szervek bonyolították le a népszámlálást. b./ 1857-ben részletesebben és pontosabban írták körül a népszámlálás egyes fogalmait, kérdőpontjait, mint 1850-ben. Vonatkozik ez különösen a honossággal, foglalkozással, korral kapcsolatos kérdésekre. c./ 1857-ben tulajdonképpen kétféleképpen bonyolították le a népszámlálás műveletét. A nagyobb, fejlettebb településeken — elvben — a lakosságnak kellett kitöltenie a népszámlálási kérdőíveket, a kisebb településeken ezt a műveletet a számlálóbiztosok végezték 12