AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

A parasztok, polgárok és zsellérek számát, valamint arányát vármegyénként, a szabad királyi városokban pedig együtt mutatjuk be összefoglaló tábláink között. Megjegyezzük, hogy a rovatok tartalmának ismertetése során elmondottak szem előtt tartása nélkülözhetetlen a foglalkozási megoszlás megyei, vagy településenkénti megítélésénél. h./ V á n d o r m o z g a 1 o m . A megyei összesítésekben szereplő távollévők és idegenek száma a vándormozgalom megközelítő adatait tárja fel. A jogi népesség, valamint a távollévők és idegenek különbözetének összege a tényleges népesség számáról nyújt felvilágosítást. A jogi népesség és a tényleges népesség különbözete megyénként - kivéve Turóc, Liptó, Fogarasés Háromszék megyét - sehol sem haladja meg a jogi népesség 1 százalékát. A korabeli vándormozgalmat tehát alacsonynak minősíthetjük. A részletes táblázatokban közölt adatokból megállapítható, hogy a vándorlás a községekből a városokba, az ország északi megyéiből a déli megyékbe irányult, azonban korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt a korábbi történeti irodalom feltételezte. JEGYZETEK 1./ Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. A népszámlálás irodalmának felsorolását ld. 11-12.1. Ujabban: Acsádi Gy. : Az 1784-85. évi népszámlálás és az ezen alapuló népességnyilvántartások. A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 224. és köv. 1. 2. / Danyi D. : Az 1777. évi lelkek összeírása. Történeti Statisztikai Évkönyv. Bp. 1960. 167. 1. 3./ A rendelet szövege: Sammlung aller k.k. Verordnungen und Gesetze vom Jahre 1740. bis 1780.. .VIII. Bd. Wien. 1787. Nro. 2086. 311-370. 1. 4./ II. József Esterházy kancellárhoz intézett leiratából. 5. / A leirat teljes szövegét a függelékben közreadjuk. 6./ Marczali H. : Magyarország története II. József korában. Bp. 1888. II.k. 369. és köv. 1. 7./ Thirring G. im. 8. 1. 8. / Az idézett részek a rendelet eredeti magyar nyelvű szövegéből valók. 9./ Szolnoki Állami Levéltár, Acta Publica

/Capsa XIX. Fasc. 11. No. 1-3. 10./ Az "Egyénenkénti ház és családi iv" anyaga csupán Győr sz. kir. városról és az Esztergom megyei Nyer gesujfaluról maradt fenn. A "Minden házakat és famíliákat egyben foglaló tábla" Csanád megye és a Hármaskerület helységeiről, továbbá Eger, Kecskemét, Sopron városról ismeretes. Thirring G. im. 10. 1. 11. / Abányászok és más munkások a "Zsellérek" rovatba kerültek, itt tehát csak a bányák,hámorok tulajdonosait tüntették fel. 12./ ThirringG.

im.141. l.Ez azt jelenti, hogy az ország össznépességére vonatkozó adatok (9,516.000) is kiigazításra szorul (34. 1.) 13./ Szeverin megyét Mária Terézia 1776-ban létesítette. Területe Zágráb megye Károlyvárosi járásából és a magyar tengerpart határőrvidékhez nem tartozó községeiből állt. 14./ Az erdélyi vármegyék összesítéseit az O.L. Kanc. lt. Acta Gen. 1339/1787. sz. alatt őrizte (ad Nr. 2597/1787). Az eredeti összesítéseket a fenti jelzet alatt nem találtuk meg, Thirring Gusztáv hagyatékában felleltük az erdélyi megyék összesítéseinek gondos másolatát és igy ezt a kéziratot használtuk forrásként. Thirring Gusztáv kéziratának rendelkezésünkre bocsátásáért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 15./Közülük Győr, Moson, Vas és Veszprém megye összesítései korábban nem voltak ismeretesek, Vas m. anyagának felkutatásáért Horváth Ferenc levéltárvezetőnek mondunk köszönetet, 44*