AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
A NÉPSZÁMLÁLÁS FENNMARADT FORRÁSANYAGA
Mindezeket a becsléseket kellő fenntartás mellett olyan településekre vonatkozóan végezhetjük el nagyobb hiba nélkül, amelyekben a lakosság foglalkozási-társadalmi megoszlása egyszerű, például túlnyomó részt zsellér falvak esetében. A népszámlálás egyéb népesedési jelensegek megállapítását is célul tűzte ki. Többek között a nemesek arányára, a családi állapot alakulására is tettek fel kérdéseket. Ezek az adatok általában jól használhatók és legfeljebb amiatt nem tekinthetők mindenkor teljesen pontosaknak,, mert az ideiglenesen jelenlévő férfiakat szüleik; lakóhelyén, az ideiglenesen távollevő nőket viszont tartózkodási helyükön vették számba. Ezek közül azonban egyik sem jelenthette az adatok lényeges módosulását. A v án d o r m o z g a 1 o m , a távollévők és idegenek adatai a népszámlálás végrehajtásának elhúzódása ellenére eléggé pontosaknak tekinthetők. Igy 1787-ben országos viszonylatban a belföldön távollevő férfiak; száma 51 023, a jelenlévő idegeneké ugyanakkor 47 500 volt, a távollevők többlete tehát mindössze 3 583. Az adatok értékelésénél természetesen tekintetbe kell vennünk, hogy a nőkről a vándormozgalom adatait csak a jelenlévő külföldi nőknél kapjuk meg, egyébként tartózkodási helyükön irták őket össze. A házak, családok számának megállapítása katonai és adózási szempontból egyaránt fontos volt. A családok - valójában háztartások - különböző típusainak szétválasztása, a családfő személyének pontos megválasztása, családstatisztikánk korai kezdeteinek tekinthető. Mindkét adat statisztikai vizsgálódásaink igen fontos támpontja, melynek segítségével a háztartások átlagos lélekszáma, az egy házban lakó háztartások, illetve személyek száma a jogi népességgel való összevetés alapján helységenként pontosan megállapítható. Tekintve, hogy ezekkel az adatokkal más jellegű, korábbi és későbbi forrásainkbein egyaránt találkozunk, öszszehasonlitásukkal a népesség fejlődéséről a jogi népesség adatának hiányában is képet alkothatunk. A NÉPSZÁMLÁLÁS FENNMARADT FORRÁSANYAGA A népszámlálás kérdőiveit és összesítő lapjait több példányban kellett elkészíteni,. A népesség egyénenkénti összeírására, illetőleg a népesség folyamatos nyilvántartására szolgáló egyéni ivek ennek ellenére csak Győr város levéltárában és Nyergesujfalu községről maradtak fenn. A négy példányban készített, egy-egy községházait és háztartásait egyenként felsoroló tábla Sopron, Kecskemét, Eger város, Csanád megye és a Tászkun kerület településeiről maradt fenn. Aközségek adatait tartalmazó megyei összesítéseket is két példányban készítették. Ezek közül az Országos Levéltár Kancelláriai lt. iratai között található (Acta Gen. 4772/786. sz. ) Árva, Baranya, Békés, Bihar, Csongrád, Esztergom, Gömör, Komárom, Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Pest, Sáros, Somogy, 13/ Sopron, Szabolcs, Szatmar, Szepes, Torontal, Trencsén, Turóc és Zala, Kőrös, Szeverin, ' Varasd megye Summariuma. (Summarium der Bevölkerungs Beschreibung von der... Gespannschaft.) Ugyancsak az Orszá14/ gos Levéltar iratai között talalta meg Thirring Gusztáv az erdélyi varmegyék összesítéseit. ' Kilenc megye: Borsod, Csanád, Győr, Heves, Moson, Tolna, Vas, Veszprém, Zemplén anyagát a megyei levéltárakban találtuk meg. A megyei levéltárakban végzett szorgos kutatások ellenére sem sikerült Fejér megye és a Hajdú városok településenkénti összesítését megtalálni. Hiányzik továbbá, illetve a második világháború idején semXX X misült meg: Abauj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Hont, Krassó, Pozsony, Temes, Ugocsa, Ung, Zólyom és négy horvát-szlavonországi megye: Pozsega, Szerém, Verőce, Zágráb megye összesítése. 1^ 17/ A varmegyék adatait tartalmazó országos összesítést ' és a szabad királyi városok összesité18/ sét is az Országos Levéltár, illetőleg ennek későbbi másolatait a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára * wjyw*, (I. a . oUmUU a 17 *
