AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
A NÉPSZÁMLÁLÁS SZERVEZETE, VÉGREHAJTÁSA
A NÉPSZÁMLÁLÁS SZERVEZETE, VÉGREHAJTÁSA A 18. században és azt megelőzően az uralkodók elsősorban adózási és katonai célokból Íratták össze a népesség különböző rétegeit. Az adófizető háztartások számának megállapítása volt a 15. századtól kezdve ismert dicalis összeírások célja. A terményekből fizetett egyházi tized és a földesurat illető kilenced mennyiségét tüntették fel ajdézsmajegyzékekben, az úrbéresek szolgáltatásainak ellenőrzésére szolgáltak az urbáriumok. Az állandó katonaság eltartásának költségeit az 1715. évi országos összeírás alapián kívánták az adózókra hárítani, és ezeknek az adatoknak a tökéletesítésére voltak hivatva az 1720-ban és 1728-ban megismételt országos adatfelvételek. A 17. századvégétől kezdve készülő megyei összeírások az adóterhek szétosztásának alapjául szolgáló vagyoni állapotot tudakolták, mig az egyház a hivők számának megismerése és részben a plébániák jövedelmének megállapítása érdekében tárta fel az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben és lélekszám-összeírásokban a helységek népességének számát. Mária Terézia 1769-ben az éhínségek megismétlődésének elkerülése céljából iratta össze megyénként a termés mennyiségét, majd később a lélekszámot is. Az összeírások sorozatában az 1770-ben országosan elrendelt, az egyházi szervek adatgyűjtés« alapján készülő lelkek összeírása - Conscriptio Animarum - uj fejezetet jelent a népesség számának megha2/ ~ 7 tározása terén. ' A birodalom kormányzásának megkönnyítése, illetve nagy horderejű gazdaságpolitikai, majd katonai célok megvalósítása egyre sürgetőbbé teszi a társadalom nem, kor, foglalkozás szerinti összetételének, a népesség számában bekövetkezett változásoknak ismeretét. Az 1770-1782 között készült és már eddig is több évről megtalált lélekszámadatok a nem nemes népességről igen gazdag, demográfiai szempontból sok tekintetben a népszámlálásnál is bővebb adatanyagot közölnek. A lélekszám-összeírások anyakönyvekből származó adatai azonban - az adatszolgáltatók gyakori pontatlansága miatt - nem tekinthetők teljesen megbízhatóknak, azonkívül az egyre növekvő uralkodói hatalom számára jórészt ellenőrizhetetlenek. Valószínűleg ez a kettős ok szolgáltatja az alapot az 1777. évi patens kiadására, amely az örökös tartományokban 1777. november 1. és január 1. között végrehajtandó népszámlálás3/ ról intézkedik. ' A népszámlálásokról (Populationsbeschreibung) szóló rendelkezés bevezetése szerint mindenkit össze kell irni, bármilyen felekezethez, rendhez, osztályhoz tartozik. Azt is kiemeli a patens, hogy a népszámlálást az 1770-ben megkezdett összeírásoknál nagyobb lelkiismeretességgel kell elkészíteni. Ezt az 1777. évi népszámlálást Magyarországon nem hajtják végre. A magyar nemesi előjogok között a megszámlálás alóli mentesség is szerepelvén, a nemesség hosszú időn keresztül megakadályozza, hogy vagyoni számbeli állapotáról az uralkodó tájékozódha.;;sék. H. Józsefnek tehát rendelkezésére állnak a tartományok népesedési adatai és csak "Magyarország 4/ van abban a szerencsétlen helyzetben, hogy népessége nincs összeírva". Pedig a császár nagy horderejű politikai, gazdasági, kulturális reformokra készül és tervei végrehajtásához szüksége van a nemesség, a katonaköteles korú népesség, az iparosok, a földművesek számának ismeretére. A népesség számának alakulása, növekedése, Maz állam boldogságát, gazdaságát és tekintélyét is növeli... viszont nem lehet az erre irányuló törvényekésintézkedésekhatásáthelyesenmegitélni, mégkevésbé azokat jól kiválasztani és elrendelni, ha nem ismerjük az ország valódi népességszámát", irja Esterházy kancellárnak 1784-ben 5/ és ugyanezen leiratában részletes okfejtés után elrendeli a népszámlálás végrehajtását. H. Józsefpontosan ugyanazt a szervezetet, módszert, utasítást, kérdőivet alkalmazta az 1784/87. évi magyarországi népszámlálás során, mintamelyet 1777-ben az örökös tartományokban az előbb emiitett patens elrendelt. A kérdőivek, rendeletek szövegének összevetése és azonosságuk megállapítása több eddig elfogadott nézet megváltoztatását teszi szükségessé, így kitűnik, hogy nem a nemességnek a népszámlálással 6 *
