AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

28./ Hietzinger: Statistik der Militärgrenze des österreichischen Kaiserthums, Wien, 1817.c. müvében 1798ra, Demian: Statistische Darstellung des Königreichs Ungern und der dazu gehörigen Lander, Wien, 1806. c. müvében pedig 1802-röl az alábbi adatokat közli: 1798 1802 Károlyvárosi határőrvidék 167 771 182 733 Báni 82 027 91 547 Varasdi " 105 744 101 902 Sziavon " 171 050 189 018 Csajkások zászlóalja 11 445 14 939 Bánáti határőrvidék 125 807 129 216 Erdélyi határőrvidék 134 144 131 942 Összesen: 797 988 841 295 Idézi Thirring G. im. 32. 1. 1787-re a természetes szaporulat levonásával a határőrvidék népességét 709 3 53 fővel számolja, az erdélyi határőrvidéket azonban nem választja külön. Erre vonatkozó számitások: Dávid Z.: Az 1715-20. évi összeirás. A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 164. és köv. 1. 29. / NémethyA. : A magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai. Történeti Statisztikai Közlemények, II. évf. 3-4.sz. Ep. 1958. 111. 1. 30./ A határőrvidékhez tartozó helységek felsorolása: Fényes: Magyarországnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest, 1839. VI.k. 206-219. 1. A helységek határőrvidékhez tartozását ennek alapjan állapítottuk meg. A Thirring G. által közölt felsorolás (im. 178. 1. ) nem tekinthető teljesnek, de lehetséges, hogy a népszámlálás végrehajtása során esetleg más helységeket is részben katonai népességűnek vettek és ezeket sem írták teljes egészében össze. - Fényes idejében egyébként az erdélyi határőrvidék a megyék közül Fehér 4, Doboka 11, Hunyad 39, Kolozs 3, Torda 2, Fogarasvidék 39, a székely székek közül Aranyos 6, Csik 51, Háromszék 91, Udvarhely 12, a szász székek közül Szászváros 1, Szeben 4, Brassó 2, Beszterce 29 településére terjedt ki. Vö. Némethy A. im. 31./ Számukat Thirring G. egyszer (im. 16. 1.) 60 000-re becsüli, később a határőrvidék összes népességében viszont a Hietzinger és Demian féle kb. 120 000 főről szóló adatot szerepelteti. Miután a népszámlálásadataiban a helységek polgári népessége benne foglaltatik, valóban nehéz a kihagyottak számát pontosan megállapítani. Mégis inkább a 120 000 fő látszik valószínűnek, mely a korabeli szerzőknél is csak a katonai népesség adata és nem a helységekben lakó teljes népességé. Igy a tényleges katonai szolgálatot teljesítők adatai nélkül Magyarország népességét 9 280 000 főre becsülhetjük. Ezek pontos számának megállapítására nem állnak rendelkezésünkre megfelelő források. Thirring G. 260 000 fővel emelte e címen a népességszámot (Magyarország és Horvátország 200 000, Erdély 60 000), becslésének alapjául szolgáló kimutatásról azonban már megállapítottuk, hogy valójában az "Egyéb" rovatban található, katonai szolgálatra alkalmas férfiak számát tartalmazta. Igy tehát az országténylegesössznépességéről (katonai és polgári népesség) közölt adatait (9 516 000, ím. 34 1., majd 9 550 000, Die Bevölkerung Ungarns zur Zeit Joseph II. - Journal de la Société Hongroise de Statistique1938. XVI.

évf. 161. 1.) némileg túlzottnak tartjuk. 32./ Sveton, Jan: Obyvatel'stvo Slovenska za kapitalizmu. Bratislava 1958. c. müvében Szlovákia népességét 1 945 000-re becsülte. 33./ A déli katonai határőrvidékek hiányzó 600 000 főnyi népessége elsősorban a Jugoszláviához tartozó terület népességszámát emeli meg és igy az itt közölt adat jelentősen kiegészítendő. 34./ Akésőbbi adatok: Szabady E.: Magyarország népességszámának alakulása a népszámlálások adatai alapján. Demográfia, 1960. III.évf. l.sz. 6. és köv. 1. 35./ Windisch, K.G.: Geographie des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Pressburg, 1790. Edelényi-Szabó D.: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle, VI. évf. 1928. 6.sz. 648-714. 1. 36./ Németh L.: Az európai nevezetesebb országok rövid leírása, Sopron, 1795. 37. / Mols, R.: Introduction à la démographie historique des villes d'Europe du XIV

e au XVIII

e siècle. Louvain, 1954. adatai szerint Londonnak 1800-ban 850 000,Párizsnak és Nápolynak 400 000-850 000, Amsterdamnak és Bécsnek 200 000 - 400 000 között mozgott a lakosságszáma. 46 *