AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

16./ Sveton professzor segítségével megállapíthattuk, hogy a szlovákiai levéltárakban sem találhatók meg az 1784/87. évi népszámlálás kérdőívei és összesítései. Egyedül Bars megye összesítése maradt fenn, amelyről Vörös Károly kutatásai alapján már csak a kézirat lezárása után értesültünk. 17./ Summarium über den Populations-Stand dels Königreichs Hungarn, wie solcher bei der Evidenthaltung pro 1787 erhoben worden. O.L. Kanc. lt. Acta Gen. 1377/1788. 18./ Bevölkerungs-Summarium von den Königl. Frey-Städten vom Anno 1784/5. O.L. Kanc. lt. Acta Gen. 458/1786. 19./ Summarium des Bevölkerungsstandes von Königreich Hungarn, wie solcher aus der letzten Josephinischen, durch das Militär und Politikum im Jahre 1787 erhobenen Konskription durch die Statthalterej Buchhalte­rey ausgearbeitet worden. . . . Nachweis über die Volkszählung in Siebenbürgen vom Jahre 1785/7. KSH Könyvtára kézirattár. 2 r>. / A térkép az 1787. évi megyei beosztáson kivül az 1867. évi megyei határokat is feltünteti, megjelölve a Districtusok, megyék székhelyét, valamint azon tájak főbb településeit, amelyeknek megyei beosztása a két időpontban eltérő volt. 21./ A helységnévazonositáshoz használt irodalom: Lipszky, J. : Mappa generalis Regni Hungáriáé partiumque adnexarum... Pest, 1806. - Repertórium, locorum objectorumque XII. tabulis mappae... Buda, 1808. Vályi A. : Magyar országnak leírása, Buda, 1796-1799. 1-3. k. Görög: Magyar Atlasz. Pest, 1848. Nagy, L. : Notitiae politico-geographico-statisticae I. Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Buda, 1828-1829. 1-2.k. Fényes E. : Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geogra­phiai tekintetben. Pest, 1836-1840. 1-6.k. Korabinsky, J. : Geographisch-historisches und Produkten-Lexicon von Ungarn. Pozsony, 1786. Lexicon locorum populosorum. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp. 1920. Lenk, I. Siebenbürgens geographisch­, topographisch­, statistisch-, hydrographisch und orographisches Lexikon... Wien, 1839. 1-4.k. Magyarország 1913. évi helységnévtára, Bp. 1913. 22./ Kivétel Kőrös, Szeverin megye, ahol csak a szomszédos helységeket tüntettük fel. 23. / Lásd az O.L. Kancelláriai lt. Acta Gen. 4772/1785. sz. alatti kimutatást: Helyt. Tanácc Generalcommando főosszesitése Városok száma 52 94 Mezővárosok száma 523 548 Faluk szám? 10 922 10 776 Praediumok száma 778 1 200 24./ Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal.Pest, 1857-1868. l-12.k. Kempelen B. : Magyar nemes családok. Bp. 1911-1913, 1915. 1-9.k. A birtokosok nevének megállapításánál Bakács István nyújtott sok esetben segítséget. 2 5. / A birtokosok azonosításának nehézségeit egy példával jelezzük. Sárvár és több más Vas megyei helység birtokosaként "Genua Respublica" szerepelt. Vályi is ugyanezt tünteti fel, sőt Fényesnél is igy szerepel. A kérdésre Sárvár monográfiája adott feleletet, mely szerint Korabinszky az uradalom földesuraként a Szilynemzetséget jelölte meg (1786), ezt megelőzően a palini Inkey család volt a birtokos. Egy ideig az erősen megterhelt birtok egy genuai társaság és igy a Pallavicini család kezében is volt 400 000 Ft adós­ságfejében. 1805-ben az uradalmat Estei Ferdinánd főherceg vásárolta meg. A "Génuai köztársaság" te­hát lényegében egy géhuai közös társaságot jelölt, az eredeti kifejezést ez esetben mégis meghagytuk, mintegy az eredeti forrás problémáinak bemutatására. 26./ Schwartner M.: Statistik des Königreichs Ungern. Pest, 1798. 70. 1. 27./ Svédországban 1701-ben, Oroszországban 1763-ban, Angliában 1801-ben volt az első népszámlálás. 45 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom