AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI
Mezőgazdasági kulturánk, iparosodásunk fejlődéséről tanúskodik, hogy Békés és Csongrád, valamint Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Pest megye területén 1960-ban négyszer, illetve ötször annyi népesség él ugyanakkora területen, mint 173 évvel ezelőtt. Ugyanakkor azonban azt is ki kell emelnünk, hogy Magyarország 17 87-ben nem tartozott a nagy népsűrűségű európai országok közé és Ausztria, Csehország, főként pedig a nyugateurópai országok közel kétszer sűrűbben lakottak voltak. 3 6'' A megyei összesítések községi adatai lehetővé teszik, hogy a községek és városok átlagos népességszámát és a korabeli, valamint jelenlegi közigazgatási beosztásnak megfelelő településhálózat legfőbb jellemvonásait részletesebben elemezhessük. Ezt megelőzően azonban röviden összefoglaljuk további adataink teljességét és pontosságát megvilágitó megjegyzéseinket. Mindenekelőtt azt kell kiemelnünk, hogy az országos összesitések és a megyei összesítések általunkközöit település számai között eltérés tapasztalható. A megyei összesitések ugyanis nem minden esetben sorolták fel külön-külön a helységekhez tartozó puszták adatait. Feldolgozásunk során tehát csak azokat a pusztákat vettük számba, amelyekről a megyei összesitések különálló adatsort tartalmaztak és igy népességszámukat is feltüntették. Arra is felhívtuk már a figyelmet, hogy ebben a korban a települések közigazgatási jogállását egykorú forrásaink is gyakran eltérő módon állapították meg és hogy a polgári és katonai számlálóbiztosok adatai sem egyeznek. Mindezek a körülmények arra intenek, hogy az 1784/87. évben végrehajtott népszámlálás települések számára vonatkozó adatai nem tekinthetők teljesen pontosaknak. Az elmondottakat még azzal kell kiegészítenünk, hogy a hiányzó megyei összesitések miatt körülbelül 3000 mezőváros és község adatait nem részletezhettük. Azonban ezen hiányok és az említett pontatlanságok ellenére is megállapíthatjuk az ország korabeli települési viszonyainak legfőbb sajátosságait, a fejlődés általános törvényszerűségét, - egyrészt mert közel 11 000 település adataival rendelkezünk, másrészt azért is, mivel az ország minden tájegységét több ezer településsel jellemezhetjük. 6./Települések száma lélekszám-nagyságcsoportok szerint 1784/87-ben Lélekszámnagyságc söpörtök Szabad királyi város Mezőváros Község Puszta Összesen Lélekszámnagyságc söpörtök Szabad királyi város Mezőváros Község szám % 1 - 99 3 680 267 950 8,7 100 - 199 5 1 468 63 1 536 14,0 200 - 299 8 1 659 14 1 681 15,4 300 - 499 18 2 623 12 2 653 24,2 500 - 999 98 2 728 8 2 834 25,9 1000- 1999 7 138 782 927 8,5 2000 - 2999 8 73 108 189 1.7 3000 - 4999 14 50 30 • 94 0,9 5000 - 9999 15 34 5 54 0,5 10 000-néltöbb 17 4 21 0,2 összesen 61 431 10 083 364 10 939 100,0 A rendelkezésünkre álló megyei összesitések adatai arról tanúskodnak, hogy Magyarország települési viszonyait a 18. század végén a sok kis község és város jellemzi. 10 939 település több mint 60 száza33 *
