AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

hatósága alá tartozik és közülük több mint ezer község Jugoszlávia területén fekszik. Azonban a rendelkezésre álló közel 11 000 település adata mégis felhasználható a korabeli Magyarország települési viszonyainak bemutatására, mert az ország minden tájegységéről, az Alföldről éppúgy mint a domb- vagy hegyvidékről, valamint az aprófalvas és nagyfalvas tájakról egyaránt több ezer község adatait foglalja magában. Magyarország 1960. évi területére vonatkoztatva pedig mintegy háromszáz település kivételével teljes képet nyújt. A további elemzéseinkhez felhasznált adatokkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy azok nem teljesen egyidejüek, mert részben az 1785. részben pedig az 1786. és 1787. évből származnak. Ez a körülmény azonban országos viszonylatban nem idéz elő nagyobb eltérést, ugyanis Magyar- és Horvátország tényleges népszaporodása 1785 és 1786 között mintegy fél százalékot, 1786 és 1787 között pedig egy százalékot tett ki. A megyék népessége az emiitett időszakban azonban már tágabb értékek között változott. Egyes megyék, például Kőrös, Máramaros, Szatmár, Zala népessége néhány százalékkal csökkent, van azonban olyan megye is, ahol a gyarapodás évi 3 százalékot tesz ki. Az elmondottaknak megfelelően már a tábla, illetőleg a rovat cimében, megnevezésében jelöltük az adatok időhatárát és teljességét. 1/ Ha az 1785. vagy az 1786. vagy az 1787. év szerepel a tábla cimében, illetőleg rovatában, akkor az országos összesités megyénkénti vagy országos adatait használtuk, néhány számot helyesbítve. Ezek a táblák a korabeli Magyarország adatait ölelik fel és teljesnek tekinthetők. 2/ Ha a rovat vagy a tábla cimében 1784/87. év megjelölést használtuk, akkor az 1785., 1786., 1787. évi megyei összesítések adatait részleteztük. Ha ezek a táblázatok az 1960. évi közigazgatási beosztás szerint taglalják az adatokat, akkor a hiányzó megyék miatt,becsült adatokat is tartalmaznak, és mivel az adatok nem egyidejüek, nem tekinthetők teljesen pontosaknak. Azokban a táblázatokban, amelyekben a települések lélekszám-nagyságcsoportjait, vagy foglalkozási adatait tüntettük fel, az 1960. évi közigazgatási beosztás szerint a hiányzó megyék adatait nem pótoltuk és igy nem vethetők össze az emiitett becsült adatokkal kiegészített, - 1784/87. évvel jelölt megyei adatokkal. 3/ Ha 1784/87. évet tüntettük fel és a korabeli megyei beosztás szerint közöltük az adatokat, akkor a táblázat csak a megjelölt megyékre vonatkozik és mivel nem tartalmaz egyidejű adatokat, nem tekinthető teljesen pontosnak, továbbá sem megyei adatai, sem összesítési adatai nem egyeznek meg az 1787. évi országos összesítéssel. 4/ Erdélyben H. József népszámlálását csak 1786-ban hajtották végre. Igy tehát ha a táblázatok címe, rovata szerint 1784/87. vagy csak 1787. évi adatokat közlünk, Erdély vármegyéi akkor is 1786. évi adatokat tartalmazzák. 5/ A népesség száma alatt, kivéve a népsűrűség számítását, mindig a jogi népességet értjük. A jogi népesség adatait többek között azért is használjuk a népesség számának bemutatására, mert a nemek szerinti megoszlás, a családi állapot, a rendi hovatartozás> illetőleg foglalkozás csak a jogi népesség számával állitható arányba. A távollévők, idegenek esetében ugyanis nem közölték az előbb felsorolt adatokat. A népsűrűség kiszámításánál a jelenlévő népesség fogalmát megközelítő tényleges népesség adatát használtuk. 6/ Végül megjegyezzük, hogy 1784/87. vagy 1784-1787. évi népszámlálás megjelölést használjuk annak ellenére, hogy csak a népszámlálás végrehajtását elrendelő utasítások származnak 1784-ből és bár a népszámlálást Erdély kivételével 1784-ben megkezdték, sehol sem fejezték be ugyanebben az évben. 27 *