AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

és Zlatne. Szepes megye anyaga nem tartalmazta a 16 szepesi város adatait és ezeken kivül kimaradtak Ujbéla város és az ólubló-podolini uradalom Lengyelországtól 1773-ban visszakerült községei is (Alsórusbach, Felsörusbach, Forbasz, Granasztó, Hobgárt, Jarembina, Kamjonka, Lackove, Litmanova, Lubló-Krempach, Szepes jakabfalva, Szulin és Ujlubló), Gömör megye összesítésében nem szerepeltek a hozzácsatolt Kishont megye helységei. Végül Bereg megye közölt adataival kapcsolatban megjegyezzük, hogy forrásunk ennél az egy megyénél eredetileg is hiányos volt: az összesitésből 43 helység adatai hiányoznak. A települések nevének és közigazgatási beosztásának változásai Az 1784-1787. évi népszámlálás községi adatainak közlése akkor volna minden igényt kielégítő és a történészek, demográfusok munkáját akkor támogatná maradéktalanul, ha a települések mai névalakjait és az időközben bekövetkezett közigazgatási változásokat is közölhettük volna. Közel tizenegyezer község kéthárom névalakjának feltüntetésére azonban nemcsak azért nem vállalkozhattunk, mert mutatójuk a kiadvány terjedelmét módfelett megnövelte volna, hanem azért sem, mert ez a munka csak a szomszédos államok szakértőivel együttműködve, a községegyesitések, összevonások, névváltozások pontos ismeretében végezhető el. Magyarország mai területéhez tartozó településeknél az előbb vázolt azonositási munkát elvégeztük. A jegyzetekben minden helységnél közöltük a megyei beosztásban bekövetkezett változásokat, az eredetitől eltérő névalakot és az időközben végrehajtott községegyesitéseket, átcsatolásokat. Nem tüntettük fel azonban a helység mai névalakját, haaz, időközben csak a helyesírás változása miatt módosult, az eredetitől csak kis mértékben tér el (ékezetkülönbség). A megyebeosztás változásai között csak általánosságban emiitettük meg, ha a helység korábban az 1950-ben egyesitett megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, stb.) valamelyikéhez tartozott. Névváltozással járó községegyesitéseknél először a mai névalakot közöltük, majd feltüntettük a mai helység alkotóelemeit. Abban az esetben, ha valamelyik helységet egy másikhoz csatoltak, csak annak nevére utaltunk, ott viszont feltüntettük, hogy adatait a később hozzácsatolt település nélkül kell értelmezni. Ahol rendelkezésünkre állt, mindenkor feltüntettük a helységegyesités, átcsatolás évszámát, éspedig azt az évet, amikor forrásaink (pl. a helységnévtárak) már az uj település adatait közölték. A helytörténeti kutatást bizonyára elősegiti például annak bemutatása, hogy a mai Szombathely népességének fejlődését csak akkor hasonlíthatjuk össze az 1787. évi állapottal, ha az azóta a városhoz csatolt Badonfa, Bogáth, Herény, Hermány, Két Kámon, Nagy Szöllős, Olád, O-Perént, Senyefa, Senye Szent Király, Szent Márton, Uj-Perént, Zarkaháza népességét is tekintetbe vesszük. Nem tüntettük fel az újonnan alakult községeket, mert adataikat az anyaközségtől nem tudtuk különválasztani, de ha valamely önálló adatsorral rendelkező puszta községgé alakult, akkor ezt a jegyzetben kiemeltük. A települések közigazgatási jogállása A megyei összesitésben külön rovat szerepel a település jogállásának - város, mezőváros, község és puszta (praedium) - beírására. Forrásaink legnagyobbrészt beírták a települések jogállását, de amint erre a praediumok nevével, számával kapcsolatban már utaltunk, nem követtek egységes gyakorlatot. Néhány megye minden települését községnek minősítették, egykorú más források (Lipszky, Nagy Lajos) viszont praediumnak, sőt mezővárosnak minősitik a megye némely települését. Kutforrásaink egyrészében - elsősorban az er21 *