Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (26. évfolyam, 2021)
Nyáry István: A Dolnay és Kondé családok múzeumba került hagyatéka
Nyáry István körmondatban megfogalmazott szöveg a nem sokkal korábban, 1861-ben újra felállított királyi tábla főhivatalnokait nevezi meg, akik az engedély jogszerűségét megvizsgálták és azt megadták; név szerint báró Apor Sándort, a tábla báróját, a „küldöttség”, vagyis a vizsgálóbizottság elnökét; Bíró László szatmári kanonokot, a királyi tábla főpapját; és a „területileg illetékes” Jankó Mihály pozsonyi kerületi főtörvényszéki tanácsost (korábbi alispánt). Majd megállapítja, hogy „...ügyvédi tisztségre és eljárásra megvizsgáltatva és törvényes tudományának és ügyességének dicséretes jelét bizonyítva az alulírt helyes időben azon esküvést, mellyel Országunk köz törvénye szerint minden ügyvédnek lekötve lenni kell, valóban és törvényesen letette... ” Ezt követi a letett eskü szövegrésze, majd a tulajdonképpeni jogi aktus megfogalmazása zárja az iratot, amely szerint Kondé Gyula „.. .az ügyek vitelére alkalmasnak találtatott, miről jelen bizonyságlevelünket (...) nevezett Kondé Gyula részére szükségest kiadatni és megengedni kívántuk, a köz igazság úgy hozván magával.” A kinevezést 1861. június 24-ei dátummal kellemesi Melczer István, királyi személynök, a Magyar Királyi ítélőtábla elnöke írta alá. Az okirat eredeti pecsétje elveszett, csak annak dombornyomott papír másolata található a iraton. Kondé Gyula 1826-ban született Pókateleken, Kondé Miklós és Nyáry Julianna fiaként, és Dolnay Bálintné Somogyi Mária elsőfokú unokatestvére is volt egyben. Hosszabb ideig mint szerdahelyi főszolgabíró szolgált, 1871-ben nevezték ki járásbíróvá, amely tisztét 1875-ben bekövetkezett haláláig betöltötte. 1873-as adatok szerint az albíró ekkor Széllé István, az írnok Öllé Antal volt. Alapító tagja és tikára volt a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinónak. Ő volt az, aki rokonát, Bittó István igazságügyminisztert, a későbbi miniszterelnököt, 1872 nyarán, annak nagyszabású csallóközi korteskörútján ünnepélyesen fogadta Dunaszerdahelyen, majd az ő házánál volt a nap eseményeit lezáró zenés ünnepség is.9 9 Bittó István miniszter „...úgy d. u. 6 óra tájban Polák úrnak a Sárga kastélyban levő vendégszerető lakába vonult vissza egy kis nyugalomra, hogy egy órával később az izraelita egyletet látogassa meg (...) és azután Kondé Gyula járásbíró úr vendégszerető házánál az egész vidékről összegyűlt intelligencia körébe vonuljon, ahol estve Szerdahely polgársága által tiszteletére rendezett fáklyás menet és zene tartatott, mely alkalommal a dalárda a néphimnuszt és több magyar kortesdalt énekelt el.”= Budapesti Közlöny, 1872. június 14 1068. Nem egész tíz évvel későbbről származik a nagyszombati gimnázium értesítője. A kiadvány 23 oldal terjedelmű, viszonylag nagyobb méretű nyomtatott füzet, címlapja türkizzöld színű. Teljes címe: „A Nagyszombati Érseki Főgymnasium
