Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Csibrányi Zoltán: Egy növénynemesítő, akiről elfeledkeztek: Veneny Lajos
Egy növénynemesítő, akiről elfeledkeztek: Veneny Lajos növénynemesítő állomásra. Ottani megbízása az lett, hogy rendszerezze a szibériai búzákat. Itt ismerkedett meg a világhírű genetikus Nyikolaj Ivanovics Vavilowal is. Noha honvágya volt, úgy állt a helyzethez, hogy otthon majd hasznosíthatja a megszerezhető tudást. így végül is igazodott a sors adta lehetőséghez. Hazatérés után 1920-ban hazatért. Részben a magával hozott búza- és árpagyűjteménye képezte az otthoni növénynemesítői munkája alapját. 1921-től évtizedeken át több helyszínen dolgozott. Egyházi- és magánbirtokokon, így Losoncon (Lučenec), a Komáromi járásban levő Perbetén (Pribeta), és Érsekkétyen (Keť). AII. világégés után, 1945-ben újraindította a nemesítést a Komáromi járásban elterülő Anyalán (Aňala). 1949-től a dunaszerdahelyi járásbeli Gombai (Hubice) Állami Gazdaság kinevezett vezetőjeként dolgozott, de csak rövid ideig, mert az itteni földek minőségével elégedetlen volt. Megbízták jobb hely felkutatásával. 1952-ben a két csallóközi falu, Felsővámos és Pozsonyeperjes (Jahodná) ölelte földekre hozta át munkáját, és életre hívta a Sósszigeti Növénynemesítő Állomást, de épületeit csak később húzták fel. Állattenyésztési és növénytermesztési részleg már korábbtól működött az út túloldalán. Az állomás hírnevét elsősorban Veneny, majd a magukat tanítványainak tartó Rákóczi Lajos és Dr. Bartalos Menyhért (a későbbi igazgató) alapozták meg. Főnemesítőként 1960 utolsó negyedévében vonult nyugdíjba. Ezután részleges munkaviszonyban további hat évig szakmai javaslataival segítette az eredményeit továbbgondoló, fent említett szakembergárdát. Az ilyen munkakört ma tudományos tanácsadónak nevezik. A nyugdíjba vonulása utáni hat évet követően is naponta bejárt imádott intézményébe a Sósszigetnek Ördög néven ismert erdős részén levő ódon kastélyból. Ekkor itt lakott ugyanis. Az eredetileg Ördög István tulajdonos kastélyát gyerekként én még, igaz, omladozó állapotában, de bejárhattam. Ma azonban már nem áll. Venenyt három évvel halála előtt - dacára annak, hogy szerette Felsővámost - olyannyira szülőföldjére húzta a szíve, hogy 1972-ben elköltözött a privigyei járásbeli Nyitrafőre (Kľačno). Itt hunyt el 1975. október 20-án. Eredményei, javaslatai, ötletei Sok évtizedes munkássága során kinemesített öt őszi búzát, három tavaszi búzát, egy tavaszi árpát, továbbá egy cukordinnyét és egy görögdinnyét. Szakcikke
