Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Takács Frigyes rólag növényevő, ennek bizonyítására felhozzák anatómiai bizonyíték gyanánt azt a körülményt, hogy a vakbele hatalmasan kivan fejlődve, mozgás nélkül úszik a vízfelszínén s meglőve sem súly ed alá, mert a gázokkal telt, hatalmasan kifejlődött vakbele kitölti a hasüreg jelentékenyrészét. A gázok a növényi eleségek erjedése folytán képződnek. Mi történik a kizárólag hallal élő meglőtt vidrával? Mint a kő esik a fenékre s csak is a bomlás utján felfúvódik és afelszínre jut. Nem csoda, hogy déli Csehországban túlságosain elszaporodott ondatra, talaj és növényi eleség hijján talán kivételesen megtámadja a halat és madarat. Szorgalmasan tanulmányoztam az ondatra elterjedését Szlovenszkón s megállapítottam, hogy az első ondatra megjelenését Uszőrről jelentették 1924 március 31-én. Csak egy év múlv a 1925 március jelentették a másodikat Bratislavából, mind Szlovenszkón a Duna holt ágaiban, Bratislava közvetlen közelében és egyszer sem hallottam, hogy ártott volna a halaknak vagy madaraknak. Ondatra életmódját ne ítéljük meg a történelmi országokban okozott kár szerint, ahol minden arasznyi föld szükséges, s ahol az ondatra kíméletlenül pusztítandó. Állítom, hogy a pelikán és halmadár, amelyek védelmét a törvény elrendeli, sokkal nagyobb kártevői a halászatnak mint az ondatra. A természet minden teremtménye egyrészt árt, másrészt hasznot hajt. Ne ítéljük el általában az őshazájában törvény által védett ondatrát azért, mert valószínűleg nyomorból, vagy degeneráltságból megsemmisített talán néhány halat, sok nem lehetett, mert másképp nem kellene fényképeket közölni az olvasó meggyőzése végett, hiszen egyedüli és csalhatatlan bizonyíték ebben a tekintetben a gyomor tartalmának megvizsgálása és az, amit említettem mindig teljesen megőrölt kalmus gyökér keverékéből állott, nyáron kalmus és nád gyökérből és soha nem bűzlött még a felbomlásnak indult ondatrákban sem. Kétségtelen, hogy az ondatra rontja a töltéseket és kárt tesz a kis halastavakban, az ily helyeken pusztítandó, — és ha kiengedjük a halastavat, valószínűleg magától fog elmenni, barátságosabb vidéket keresni. Vándorlása hegyeken keresztül, talán 100 km távolságra is, bizonyára a növényi eledel hiánya miatt és alkalmas nyugalmas hely keresése céljából történik. Pusztítsátok a ondatrát a müveit területeken, de ne hirdessetek ellene élethalál harcot Szlovenszkón, itten a töltéseket keresztül nem túrja, a halakat tönkre nem teszi és a vadász -gondolok csak jó vadászra - a többi vad kímélése idején kitartás mellett különösen holdvilágos éjjelen fényes lövésre tehet szert. ” Visszamenőleg egészen 1857-ig, nyomtatástól függően magyarul és szlovákul is megvan az a több mint 100 000 oldalt meghaladó írásos anyag, amely a vadászattal, lovászattal, mezőgazdasággal, kinológiával és fegyvertémával kapcsolatos híreket és eredményeket csoportosítja évek szerinti elrendezésben. Ezek közül az 1923-ban kiadott szlovák-magyar Nimród 9 évfolyama és az 1927-ben indított szintén kétnyelvű Lovec-Vadász (később Vadászlap) több szempontból is elgondolkodtató olvasmányt nyújt a mai vadász számára. A vadászat gyors szakmai fej
