Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között Különös tekintettel kellene fókuszálni a családok gazdálkodására és vállalkozásaikra, hiszen a jövedelmeket sokféle forrásból biztosították, így a kisipari termelésből, kereskedésből, agrártermékek eladásából, földek, malmok bérleteiből. Dunaszerdahely tekintetében - vásárai, kézművesipara és pulzáló kereskedelmi élete miatt - a valószínűsíthetően többgenerációs zsidó textil- és árukereskedő („rőfös és kézműáru”) famíliák, a Fleischmannok, Grünwaldok, Perlblumok, Porjeszek és persze mások vizsgálata lenne érdekes.60 Nem utolsó sorban azért, mert néhány képviselőjük a legelső dunaszerdahelyi pénzintézet, a Csahóköz-Szerdahelyi Takarékpénztár 1872-es alapításánál bábáskodott, melynek igazgatóságában hosszú időre befolyást és gazdasági pozíciókat szereztek (Talán leginkább Perlblum Jakab említhető, akinek életpályája még felderítésre vár. Köztiszteletnek örvendhetett, hiszen a dunaszerdahelyi zsidó hitközség alelnöke, majd elnöke volt. 1872-től 1912-ig pedig ellátta az intézet elnök-igazgatói posztját).61 60 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. II. kötet, Nyomatott Kozma Vazulnál, Pest 1851. 125. Borovszky Samu (szerk.): Pozsony vármegye. Pozsony sz. kir. város, Nagyszombat, Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok. Apollo Irodalmi Társaság, Budapest 1904. 55-56. Jekelfalussy József (szerk.): Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és lakjegyzéke. A Pesti Könyvnyomda Részvény Társaság, Budapest 1892.1430. 61 Mihók Sándor (szerk.): Magyar Compass 1881. Kilián Frigyes M. K. egyetemi könyvárus bizománya, Budapest 1881. 235. Lelkes Vince: A zsidó hitközség elnökei Szerdahelyen. Csallóköz - Žitný ostrov, 2010. november 23. 47. szám, 6. A magyarországi takarékpénztárak fejlődési íve — a kedvezőtlenebb társadalmi és gazdasági körülmények, a rendiség korlátái és a lassú polgárosodás feltételei között - már a kezdetekben eltért a hagyományos, nyugat-európai modelltől. Gyorsan rátértek a nyereségorientáltság útjára, Dunaszerdahelyen 1872-től, miközben hellyel-közzel, de nem elhanyagolható módon maradtak meg a gyakorlatban a filantropikus eszmék, azok is főleg a jótékonysági támogatások változatos, de mégiscsak csekély formáiban. A dunaszerdahelyi pénzintézeteknek is köszönhetően Pozsony megye hiteléletének egységesülése a 19. század végétől jelentősen előrehaladt. A tőkegyűjtés dinamikusabbá vált és a banki szolgáltatások differenciálódtak. 1914 azonban már egy más, alapjaiban eltérő korszakot nyit. Az állami beavatkozás átalakítja a társadalmi eresztékeket és a gazdaságot. A hadigazdálkodás rendszere szinte átitatja a gazdaság alrendszereket, a gazdasági-pénzügyi erőforrásokat, és a hiteléletet is a hadsereg szolgálatába állítja. Ez azonban a dunaszerdahelyi pénzintézetek történetének már egy új szakasza.
