Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Gaučík István: Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között
Egy folyamat állomásai: Dunaszerdahely pénzintézetei 1872-1913 között anyagos, mint sem erkölcsi hypothecán alapul mutatja ezt a'szónak szoros értelme is „Hitel“főszónak igéje „hinni” ezt olly tárgyról mondjuk, mellyről anyagos meggyőződésünk nincsen, következőkép annak valóságát csak valamelly morális bizodalomban gyökereztetjük. E’ tehát a'kereskedői hitelre nézve is az alapelv, mert a'hitelező bátorságát csak a kereskedő becsületében helyhezteti, továbbá munkásságában, értelmességében, és pontos rendtartásában. Es épen azért, mivel a’fenérintettek szerint, a’kereskedői világban a hitelbeli tartozás, és a' vagyon összesége közt többnyire igen nagy különbség szokott lenni, a hitelnek annál szentebbnek kelletik lennie; mert annak meg nem tartása, nem csak a’ legközelebbi hitelezőt, hanem meg számos azzal viszonyban álló egyéneket zavarba hoz.”w Végül is inkább előnyösebbnek tűnt kölcsönöket nyújtani még alacsonyabb kamatozás mellett is kisebb ingatlanokra vagy birtoktestekre (pl. házra, szőlőültetvényre, állatállományra), mint olyan kereskedelmi tevékenységet támogatni, melynek magas volt a kockázata, bizonytalan volt az indulótőkéje, a kereskedelmi vállalkozás már versenyhelyzetben indult és előre nem látható események miatt gyorsan beállhatott a csőd közeli állapot, a pénzügyi bukás és a visszafizetés alóli kibúvás.11 10 Erdélyi János: Nemzeti iparunk. Heckenast Gusztáv sajátja, Pest 1843. 217. 11 Erdélyi János: Nemzeti iparunk. Heckenast Gusztáv sajátja, Pest 1843. 211-212,215, 217. 12 Erdélyi János: Nemzeti iparunk. Heckenast Gusztáv sajátja, Pesten 1843. 218-219. Téchy Olivér: Széchenyi hatása a magyar hiteljog fejlődésére. Hitel, 8. évf. 1943, 7. szám, 395.Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947). Gondolat, Budapest 1996. 9. A 6% kamatot az 1715: LI. te. írta elő. Az uzsorát az 1723: CVIII. te. és az 1802: XXI. te. próbálta visszaszorítani. Lásd Kelemen József: A magyar hitelügy története legújabb időkig. Sárkány Ny., Budapest 1938. 10. A magyarországi ipar és kereskedelem fejletlensége, a rendiség hátrahajtó ereje, valamint a hiányzó hiteltörvények miatt egyszerre volt jelen a hitelhiány, illetve a pénzszűke és a tőkefelesleg. E helyzetben, bár a 18. század elején 6%-ban maximálták a kamatlábat és többször törvényileg próbálták szabályozni, az uzsorakamat mégis virágzott, 20-25%-ot is elért, persze ennek hátterében az is meghúzódhatott, hogy a hitelértéket vesztő papírpénzben volt elhelyezve. Komoly problémát jelentett még, hogy a hitelező a követeléseihez gyakran csak hosszadalmas peres eljárások árán juthatott hozzá.10 11 12
