Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Csóka Ede: Vőfélykönyv
A fold nedvesseget csak az aldasos esozesek adtak, melyek hoi bosegesebb, hoi gyengebb termest eredmenyeztek. A gyumolcsdskerteket buzamezok valtottak fel. A buzatermes meg a mai napig is nevezetesse teszi a szigetet. Innen ered a Csallokoz szlovak neve, a Zitny ostrov (Buzasziget) elnevezes is. A fold nagy reszet grofok es egyeb nagybirtokos urasagok bi'rtak, akik csinos kuriakat alakitottak, kastelyokat epftettek itt. A Csalldkoz nepc a kuriakon mint cseled, a nagybirtokokon es a nagygazdak foldjein mint szolga, vagy haszonberes, vagy mint szegenyparaszt dolgozott. Az elet terhe, a haz es foldszerzes ordkds betegsege vegigkfserte az embereket egesz eletiikon. Ordkds giircdles, kuporgatas, dnmaguk megtagadasa, onmaguktol minden nem eletbevago dolog megvonasa jellemezte oket. Mindezek mellett a Csallokdz nepe megis ratarti es biiszke volt. Biiszke volt ket keze munkajara, es mindarra, amit munkajaval szerzett maganak. Regenyeket lehetne irni munkaszereteterol, szorgalmarol, dszintesegerol, becsiiletessegerol es a parjat ritkfto vendegszereteterol. Szerette megosztani massal dromet es betevo falatjat. Mely, oszinte es igazsagszereto erzelmek lakoztak itt az emberek sziveben. Erzelmeiket azonban legtobbszor visszafojtottak, magukba zartak. A csallokdzi ember kevesbeszedu es hallgatag volt, ezert neveztek„szofukar”- nak. De ezeknek az embereknek annal beszedesebb volt a szeme. Szemeikbol az elso pillanatban mindent ki lehetett olvasni: dromet, banatot, reszvetet, szeretetet vagy a gyuloletet. Csak a csaladi vagy rokoni iinnepeken, vagy a falu iinnepen - a bucsun - tortek fel a mely erzelmek, felcsendiilt a fiuk, lanyok es oregek ajkan a buzamezok, erdosegek, akacsorok es fiizesek muzsikaja. A golyak mocsar-melyi nemasaga magasba Iveld pacsirtaenekke valtozott. Szallt a nota, roptak a tancot, huzta a cigany, akit magaval ragadott a kitoro jokedv, hiszen az itt eld emberek erzelmeit, titkait Czinka Panna, Bihari es Sarkozi nemzetsege ismerte a legjobban. Ilyen fesztelen, felszabadult jokedv uralkodott a csalldkozi lakodalmakon is. A mokas vofelyek, regelo oregek, neveto asszonyok, virtuskodo fiatalok, a rogtonzott, vagy elore elkeszitett rigmusok es a cigany muzsikaja, mind a belso enben rejtozo gazdag tartalomrol tanuskodtak. A lakodalmak gazdagsaga nem volt egyforma. A felvonulasi pompa, a ruhak, a fogatok, a vacsoranal felszolgalt etkek a volegeny, a menyasszony, vagy valamelyik gazdag rokon anyagi helyzetetol fuggtek. Egyforma volt azonban a vegtelen jokedv, amely vidam utravalot kivant nyujtani az eletbe lepo ifju parnak,es amely felejthetedenne akarta tenni ezt a ritkan elofordulo csaladi iinnepet. Meghivtak erre a rokonsagon kivul a szomszedokat is, hogy megorizzek a jo szomszedsagot, valamint a falu vezeto szemelyisegeit, hogy megovjak magukat a felesleges kellemetlensegektol. Hiszen akarmilyen volt is az anyagi helyzet, tiz szemely nem sokat szami'tott az etkezok kozott es igy meg nyertek is, mert
