Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (23. évfolyam, 2005-2014)
Csóka Ede: Vőfélykönyv
A verseket dsszegyujtdtte es az osszekoto szoveget irta Csoka Ede Csoka Ede irasaval adossagot torleszt a Csallokozi Muzeum. Tudomasom szerint eddig meg nem jelent meg dolgozat a Csallokoz lakodalmi szokasairol, holott a lakodalmi ritus az egyik legfontosabb kozossegi ritus meg napjainkban is. Miutan a menyegzds szokasok - mint minden mas - napjainkban a popularis kultura hatasanak vannak kiteve, rendkivul gyorsan valtoznak. Mi'g napjainkban a lakodalmi videofelvetelek es DVD-k megorizhetik a lakodalmi szokasok menetet, addig a korabbi idok menyegzoinek lefolyasarol alig van tudomasunk. Ezt az urt probalja meg reszben betolteni Csoka Ede dolgozata, aki a 20. szazad 50-es es 60-as eveinek lakodalmi szokasaiba enged bepillantast. Csoka Ede 1932-ben sziiletett Keszolcesen, majd az 50-es evektol tanitdkent tevekenykedett. Sziilofalujaban vofelykent is reszt vallalt a kozosseg eleteben. A 60-as evekben - az amator gyujtomozgalmak hatasara, valamint sajat vofelytevekenysege kovetkezteben - dsszegyujtdtte Keszolces es kornyeke vofelyverseit, majd ezeket feldolgozta. Csaladjara hagyott - irogepen irt - dolgozataban egy-egy vers tobbfele valtozatat irta le. (A szamunkra leadott munkaban csak egy-egy valtozatot adott kozre.) A dolgozatot - nehany aprobb javitast leszamitva - szinte teljes egeszeben kdzdljiik, igy a bevezeto szovegen erzodik a 60-as es 70-es evek videki ertelmisegenek felnepi stilusa. A munkabol kitunik, hogy az 1950-es es 1960-as evek lakodalmi ritusa - fobb mozzanataiban - megegyezett a Karpat-medence magyar menyegzds szokasaival, sot, a szovegek is az altalanosan elterjedt felnepi kantorkolteszet termekei koze tartoztak. Ami eredeti volt benne, az a vofely - esetiinkben Csoka Ede - igenyessegetol es szineszi kepessegeitol fuggott. (Nagy Ivan) A. gyujtesben segitettek: Bors Vendel Borbely Antal Csoka Istvanne Gyorog Tibor Somogyi Antal
