Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (22. évfolyam, 2000-2004)
Barsi Ernő: Somorjai diákok népdalgyűjtése 1927/31-ből
Somorjai diákok népdalgyűjtése 1927/31-ből Dr. Barsi Ernő, Győr A 18. század második fele Európában a néphagyományok iránti érdeklődés ébredésének kora. Ezt a folyamatot általában James Macphers Ossiánjától (Fragments of Anciens Poetry, 1760.) szokták számítani és Tho mas Percy angol és skót népköltési gyűjteményétől (Reliques of Ancient English Poetry, 1765.). De a legnagyobb hatást mégis Herder munkássága tette. Az ő ösztönzésére teszik közzé magyar népi hagyományaink gyűjtését szorgalmazó felhívásukat 1782-ben a pozsonyi Magyar Hírmondóban Révai Miklós és Ráth Mátyás. Herdertől származik a Volkslied, magyarul népdal kifejezés is. A sárospataki diákok azonban még a Magyar Hírmondó felhívása előtt megkezdik a népdalok gyűjtését, lejegyzését, mikor Goudimel négyszólamú zsoltáraink hatására 1770-ben megpróbálják az otthonról hozott népdalokat hasonló módon harmóniás énekre tenni. így nemcsak a magyar karének-irodalom elindítói lesznek, hanem népdalaink lejegyzői, megörökítői is. Hallja ezeket a Debrecenből Patakra került Csokonai Vitéz Mihály is. Mikor elhagyja Patakot 1797 augusztusában, Bicskére megy és verseinek javítgatása mellett népdalgyűjtő munkába kezd. Már annak az évnek november 8-án Koháry Ferenchez írott levelében hírt ad saját népdalgyüjteményéről: „Régibb és újabb magyar népbeli dalok (Volkslieder), melyeket más csinos nemzetek példájára imitt-amott kézírásokból és hallomásból összeszedvén az elvesztéstől megmenteni kívánt Csokonai Vitéz Mihály. Van már ilyen nóta mintegy háromszáz.” Később kelt levelében már 450-röl ír. Mint csurgói tanár is lelkes propagálója a népdalgyűjtés gondolatának. Tanítványait is arra biztatja, hogy gyűjtsék a népdalokat. Azok komolyan is veszik tanáruk biztatását, így kerül gyűjteményébe egyik volt tanítványa leveléből az Amott kerekedék egy fekete felhő ... csodálatosan szép szövege. Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzik ezt a Szabó Mihály által 1801-ben írott levelet, melynek egyik részlete így hangzik: „Egykor hajdanában mondotta az Úr nékem, hogy ha megkapnám valahol az Amott kerekednék egy fekete felleg nótát, több részét közölném