Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (22. évfolyam, 2000-2004)

Darnay Zsolt: Farkass Mihály mint tanfelügyelő és iskolaalapító

hetenkint legalább kétszer a templomi szent énekekre is - vallásos buzgalom s kitartó türelemmel tanítani!” A cél mielőbbi elérése érdekében az értekezlet tagjai közt helyet foglalt Mároky Ferencz alsó-nyárasdi plébános ösztöndíjat ajánlott fel azon tanítónak, akinek növendékei a tavasszal megtartandó tanodái vizsgálaton a legszebben fognak énekelni.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a jelenlévő tanítók is megfontolandónak tartották a kerületi tanfelügyelő szavait: „A jelen volt kántortanítók szeretve tisztelt Tanfelügyelő Úr eme érdekes és korszerű indítványának készséges végrehajtását, - már a katholika vallás iránti kegyeletből is vetélkedve teljesíteni mindnyájan örömmel elfogadák.”

2.2. A

bakai népiskolai oktatás megújítása

Farkass Mihály történeti müvében büszkén hangoztatja, hogy a bakai nép az iskolát és a kántortanítói állomást már „az ős időktől mostanig híven és szünet nélkül ápolja”.

Az iskola korabeli helyzetéről a leghitelesebb adatokat bakai szolgálatának második évében, 1846-ban fogadott Pogány Adalbert-féle főesperesi látogatás során felvett jegyzőkönyvből meríthetjük. Az épülete egy helyen volt az iskolamester lakásával, a gazdasági épülettel, míg az udvaron állt a kút, a kerttel, illetve díszkerttel. A gyermekek közül sokan látogatják, akik főleg római katolikus vallásúak és magyar ajkúak.”

A visitatio megtartása után 17 évvel, 1863-ban a bakai hívek felismerték, hogy az eddigi ódon iskolaépület már nem felel meg a tanulók növekvő számának és „a kor nemesebb ízlésű követelésinek”, ezért még abban az évben „helyette csupán tanodái czélra közköltségen egy díszes és czélirányos épületet emeltek; Scitovszky bibomok ő főmagassága is, ki a nemes czélokra kívánt áldozatokban kifogyhatatlan volt, valamint a múlt évben elhunyt nagy és tudós hazafi Bartal György kir. tanácsos és nyugalmazott referendárius nevezetes összeggel járulván az építési szükségek fedezéséhez”.” 1864-ben pedig két szobával elkészült a tanítói lak. A Nógell Ignácz bakai és Kulcsár Vendel nádasdi hadnagyok idején felépített iskoláról és kántortanítói lakról Dr. Komlóssy Ferencz egyházmegyei főtanfelügyelő 1896-ban, Esztergomban megjelent Az Esztergom Főegyházmegyei római katholikus iskolák története című művében részletesebb leírással szolgál:

,,/lz uj iskolának téglaalapokra vályogból épült fala fél öl vastag. Az iskolaterem hossza 7 1/2 méter, szélessége 6 1/2 méter, magassága 2,9 méter. A rajta levő 3 ablak magassága 130 cm, szélessége 90 cm. A talaj