Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (22. évfolyam, 2000-2004)

Khin Antal: Csallóközi vizihalászat

40-50 méteres vizek és csendes ágak eltűntek a szabályozás óta. A folyás is gyorsabb lett, amit a hal nem szeret.

A viza a Duna legértékesebb hala volt. Valóban királyi hal, mert nemcsak leghatalmasabb lakója volt e nagy folyónak, hanem a halak közül ez került elsősorban a királyi asztalra, amint ezt nekünk az Árpádok és egyéb királyok oklevelei, meg a feljegyzések elbeszélik. A fogására használt különleges eszközöket: a vizafogócégéket vagy rövidesen vizafogókat, úgy adományozták a királyok híveiknek, mint akár egy földterületet vagy egyegy várat. A Bécsi Képes Krónika tanúsága szerint a Csallóköz vizáinak már az első Árpádok idején történeti szerep jutott, még pedig nem kisebb, mint az, hogy III. Henrik császár éhségdulta seregének életét mentették meg. Amidőn t.i. Henrik császár megtámadta Péter király miatt I. Endrét, Győr alatt rosszul járt. Nemcsak csatát vesztett, de éhínség is pusztított seregében. Kénytelen volt békét ajánlani. Mikor az egyezség létrejött, a békekövetek egyúttal élelmet is kértek. A magyar király bőkezű volt. Sok egyébbel együtt 50 darab hatalmas vizát is küldött a német hadaknak.

A vizahalászat nagyurak szórakozásai közé tartozott. Oláh Miklós esztergomi érsek az 1537. esztendőből leír egy ilyen híres vizafogást, mely a Kisdunában és az Öregdunában történt. Ekkor ágyukat használtak, hogy a vizákat a folyó mély helyeiről kiriasszák. Habár a zsákmány nagyságában talán túloz is, mindenesetre igen jelentékeny lehetett az eredmény. Mesés gazdagsága egészen beleillik az Aranykertbe. (Oláh ezernél többre teszi a vizák számát egy halászat során.)

Másik híres vizafogás volt az 1554. évben Királyföldön, a mai Aszódpuszta helyén. Ennek híres vizafogócégéjét az ekecsi halászok csinálták. Ezen a halászaton hatvan előkelő személy vett részt. Ott volt többek között az esztergomi érsek és vele számos főúr. Augusztus vége felé kezdődött a halászat és olyan arányú volt, hogy külön jelentést kellett tenni róla a királynak. Erre tavasszal Miksa főherceg is megnézte a csallóközi vizahalászatot és a zsákmány egy részét megvette.

Élénk forgalom volt ekkor a bécsi udvarral: a vizák egy részét oda szállították. Néha egyszerre hét szekér indult megrakodva. Ezenkívül szállították a francia és lengyel királyi udvaroknak, Münchenbe a bajor hercegnőnek, a freisingi és augsburgi püspöknek is. Az enyhébb időszakban hajókon, elevenen szállították a vizákat, télen pedig jég között vagy besózva hordókban. Komárom város jegyzőkönyveiben a XVI. században sűrűn vannak emlegetve a vizák.

Csallóköz második nevezetes városának, Somorjának jegyzőkönyvében is meg van örökítve egy híres vizafogás. Ez arányaiban kisebb ugyan az