Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (22. évfolyam, 2000-2004)
Mag Gyula: Huszonegy évem a Csallóközi Múzeumban
Huszonegy évem a Csallóközi Múzeumban (Múltidéző visszaemlékezések) PaedDr. Mag Gyula 1976-ig - amikor a múzeum igazgatói tisztségébe kineveztek - csupán a sajtóban megjelent különböző írásokból volt némi ismeretem az akkor már 12 éve tevékenykedő dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumról. Ezt megelőzően ugyanis az ország másik végén - a Bodrogközben - 21 éven át pedagógusként dolgoztam. Az akkori viszonyok konszolidációs önkénye, — amely talán a legdurvábban a tőketerebesi járásban fejtette ki hatását - szakított el mind a Bodrogköztől, mind a rajongásig szeretett pedagógiai pályától. Őszintén megvallva - az emlékeket megszépítő 28 év távlatából is — be kell vallanom, hogy nagyon nehéz időszaka volt ez életemnek. Szerencsére az új környezettel, új munkahellyel, új feladatokkal való ismerkedés zökkenőmentes volt, mert a múzeumban megértő, segítőkész munkatársak fogadtak. Marczell Béla a múzeum első-alapító igazgatója, Dr. Nagy Kornélia művészettörténész és Andrejkovics Pál technikus néhány nap alatt beavattak a múzeumi munka rejtelmeibe. Önzetlenül segítettek a dunaszerdahelyi járásban különböző munkahelyeken és beosztásban dolgozó lelkes múzeumpártolók, akik között számos ismerősöm-barátom volt, hiszen éveken át együtt tevékenykedtünk a Csemadokban. E lelkes - főleg Presinszky Lajos és volt keleti diákom Bufla Miklós - múzeumpártolók közreműködésével - segítségével alakítottuk meg már 1976 decemberében a 15 tagú Múzeumi Tanácsot. A tanács első összejövetelén elhatározta a múzeumi munkát népszerűsítő közlöny a MÚZEUMI HÍRADÓ rendszeres - negyedévenkénti - megjelentetését. Az első három évfolyam fekete-fehér, a további négy évfolyam színes borítóval jelent meg sokszorositott füzet fonnában. A Múzeumi Híradó 1984-től — a múzeum megalakulásának 20. évfordulójától - új formában, könyv alakban évente egyszer jelent meg. Az 1997-es nyugdíjba vonulásomig a híradónak 20 évfolyama látott napvilágot. A klasszikus múzeumi gyűjtőmunka folyamatos volt, de a szűkös raktározási lehetőségek egyre nehézkesebbé tették. Számos értékes múzeumi gyűjtemény - főleg mezőgazdasági eszközök - az udvaron ponyvával leta