Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony község külterületének földrajzi nevei (részlet)
33. Méhes Balázs-tag Méhes Balázs főszolgabíróé volt ez a terület. Ö volt Pozsony vármegye főszolgabírója. A név után történt a dűlő megnevezése is. A hírforrások szerint sok földje volt, amúgy gyermektelenek voltak, szinte mindenüket felélték a feleségével együtt. A dűlőn egy hatalmas pajta is állt, a pajta mellett méhkasok. Sokféle fa: jegenye, -fűz, -akác ... volt a területen. A föld végén pedig 32 drb egyforma almafa állt, valamint 3 István királyi körtefa. Az István királyi körtefa elnevezés onnét van, hogy ezek a körték augusztus 20-ra értek meg. A Méhes Balázs tagon egy kis erdő is húzódott, sok tölgyfával, melyeket később a JRD erdőllött (kivágták). Megjegyzés: Méhes Balázs a nyéki temetőben nyugszik. A síremlékén a következő áll: Méhes Balázs Pozsony vármegye szolgabírójának síremlékű 1850-1911 34. Bács-Mánta Bács és Mánta A leghosszabb kiszáradt Duna-meder neve Bács. Más helyeken Becsnek is nevezik. A Bács vagy Becs szó nemcsak folyót jelentett, de folyó - Istent is. Talán éppen a Főistent, a magyarok Istenét. így nyilatkozik Bácsról Földes György: Kukkónia lelke (Kalligram Könyvkiadó Pozsony 1993) c. könyvében. A Mánta bizonyára e területen előfordulható menta gyógynövényről kaphatta a nevét. A régi magyarok a Dunát Bácsnak nevezték, latinul ISTER. A megnevezés arra utal, hogy ezen a részen egy Duna-ágnak kellett lennie, vagyis a Bács ágának. 35. Házhely Lehetséges, hogy vályogot (mórt) vetettek itt, hiszen a talaj agyagos volt. A házépítéshez (melléképületek építéséhez) használtak mórtéglát. A talaj ma is agyagos, és ha szántás után nem művelik meg, akkor a talaj csiportos, hantos és kötött marad. Ezen a dűlőn egy ház is állhatott, mert egy kút nyoma erről árulkodik. Állítólag a víz minősége rossz volt.
