Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (21. évfolyam, 1999)
Zsigmond Tibor: A Csallóközi Múzeum fennállásának harmincötödik évfordulójára
A Csallóközi Múzeum fennállásának harmincötödik évfordulójára Megemlékezünk a három és fél évtizednyi munka eredményeiről és tapasztalatairól, a kutatási részterületekről s arról, mit láthatunk a Csallóközi Múzeumban, a múzeum képzőművészeti tárlatairól, közművelődési feladatokról, s arról, vajon érdemes-e manapság, mondjuk őstulok leletek után kutatni. Július elsején múlt kereken harmincöt éve, hogy Dunaszerdahelyen létrejött a Csallóközi Múzeum. Igaz, az intézmény akkoriban szerény működési feltételekkel és műszaki felszereléssel kezdte munkáját meg; ám tudományos, anyaggyűjtö és rendszerező, illetve ismeretterjesztő tevékenységét már az indulás időszakában is világos célkitűzés és egységes tartalmi koncepció jellemezte. Nem titok, hogy sem városunkban, de járásunkban sincs a múzeumi tevékenységnek gazdag hagyománya. Ilyen irányú kezdeményezések és törekvések csak a XX. század húszas éveinek elején voltak, amikor az akkori múzeum pártolók egy, a csallóközi ember életét, szokásait és történelmi múltját bemutató intézmény létrehozását szorgalmazták. A rengeteg utánajárás eredményeképpen 1927-ben Somorján megalakult a mai Csallóközi Múzeum név- és jogelődje. A kapunyitást megelőző gyűjtést, illetve a gyorsan szaporodó anyag rendszerezését egy sokoldalú műveltségű helyi tanár, Khín Antal irányította, aki mindenekelőtt halászati, régészeti néprajzi, természettudományi és történelmi szakterületekre összpontosította figyelmét. Kitartásának, céltudatosságának köszönhetően a somorjai múzeumban nemcsak különböző tárgykörű kiállítások váltogatták egymást, de elhangzott itt komoly visszhangot keltő tudományos-ismeretterjesztő előadások egész sora is. Erre a hagyományra építve 1964 nyarán az akkori járási szervek - Antal András, Nyári Ferenc, Marczell Béla és Hodossy Dezső sokéves kezdeményezéseit és igyekezetét értékelendő - úgy döntöttek, hogy városunkban, ajárás székhelyén létrehozzák az egykori Csallóközi Múzeum utódját. Az intézmény első igazgatója Marczell Béla lett. Az időközben felgyülemlett muzeális tárgyak azonban hosszú esztendőkre - provizóriumként - az azóta már lebontott, s csak az emlékekben élő Fehér-kastély három helyiségében nyertek elhelyezést.
