Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (20. évfolyam, 1996)

Bevilagua Olga: Csipkeverő szakkör a Csallóközi Múzeumban

Az egyik érdekességé, hogy a bányász csipkét férfiak, nők és gyerekek is készítették, mert amikor a bányát bezárták a család egyetlen pénzfor­rása az eladásra készített csipke volt. A vertcsipke fokozatosan a népviselet szerves részévé vált. Szlová­kiai viszonylatban a csipkeverés technikájának elterjedése viszony1 bonyolult és területileg nem egyenletes. A legelterjedtebb a közép-szlo­vákiai és kelet-szlovákiai bányász vidékeken, volt, innét ismeretesek a szepesi, sárosi, liptói, lőcsei csipkék, kevésbé maradt fenn a gömöri vertcsipke készítése. Nyugat-Szlovákiában a legismertebb csipke készítő vidékek Pöstyén és környéke, (Piešťany), Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom), Záhorie?) A Csallóközben nincs hagyománya a vertcsipke készítésének, vidé­künkön a leggyakrabban hímzéssel díszítették az otthon szőtt vászon­ruhát. A szociális- gazdasági funkció biztosította, hogy a csipkeverés hosz­­szú évtizedeken keresztül egész napjainkig élő hagyomány maradjon azokon a vidékeken, ahol ez pénzkereseti lehetőség volt. Más vidékeken viszont, ahol a népviselet szerves részét képezték a vertcsipke díszek, a népviselet elhagyásával fokozatosan feledésbe merült ez a fajta kézi­munka. Megjegyzés: 1) Az Üj Idők Kézimunka könyvel. Singer és Wolf Kiadó, Budapest 1938. 19. o. 2) Géciová —Komorovská, V.: Slovenská tudóvá paličkovaná čipka, Bratislava, ALFA, 1988. 48. o. 7. o. 3) Géciová —Komorovská, V.: Idézett mű, 48. o. BIBL10THECA HUNGAŔICA Saní síria - Somarja - Šamorfn

Next

/
Oldalképek
Tartalom