Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (20. évfolyam, 1996)
Szerencsés Magdolna: Visszapillantás a régi Karcsa-vidékre
ányban és jobban bírják a munkát. Naponta hajnali négy órától este tízig dolgoztak. Amikor a béreslegény megnősült és nem volt lakása, elszegődött uradalmi cselédnek, hogy beköltözhessen Bartal Iván és Bartal Aurél uradalmának cselédházaiba. Mindkét földbirtokos átlagban 20—25 cselédet tartott. Karosán ritkán fordult meg idegen uradalmi cseléd. Mindkét uradalomban falubeliek cselédeskedtek. A felvilágosodás szelleme lassan jutott el a karcsai falvakba. 1860- ban a falukban is bevezetik a tankötelezettséget. Iskola alakul, de a szegény ember gyereke ritkán ül az iskolapadban. Hatéves kora óta kénytelen dolgozni, iskolába csak télen jár. A faluban az 1930-as évekig a földesurak gyermekein kívül senki sem tanult tovább. A háború kitörésével Karcsúról jóformán minden férfit katonának vittek. A jegyrendszer bevezetése nagyon megnehezítette az uradalmi cselédek és földmunkások helyzetét, mivel nem tudtak elegendő élelmiszert szerezni. A kisparasztokat pedig a kötelező gabonabeszolgáltatás sújtotta. Karcsa 1945. április 1-én szabadult fel. Ezzel a nappal a karcsai nép életében új fejezet kezdődött. Ma a vasúti kocsiból, autóbuszból, autóból ... az ember könnyen áttekintheti a Csallóköz vidékét — jobbról és balról síkság, vetések. Köröskörül a messzeségben sötét erdökoszorú keríti kerekre a látóhatárt. Csallóköz községei közül a legtöbbször előforduló nevek a következők: Van itt nem kevesebb mint 2 Szász, 12 Karcsa, kilenc Patony meg egy Fél, amelyeket az avatatlanok 212 Karosának és 9,5 Patonynak értenek. Sokan még egy tizenharmadik Karcsút is emlegetnek: ez a „Térj — meg — Karcsa“, de ennek a helye bizonytalan, mert mindenütt előfordul, ahol váratlan akadály miatt zsákutcába jutunk. így emlegetik: „Mejöttünk Térj — meg — Karosáról.“ Kevesen tudják, hogy nemcsak a gömöriek nevezik Gömörországnak szülőföldjüket, hanem a csallóköziek is KA'RCSAORSZÁGNAK A KARCSÁK táját. Nem csoda, hiszen a középkorban egy óra járásnyira egymástól még 16 Karcsát számláltak. Az első világháború idején már csak 12 Karcsút tartottak számon, mert a lakosság gyors gyarapodásával és a falvak növekedésével az egymáshoz közel eső települések fokozatosan összeolvadnak, vagy ahogy manapság mondják — összeépülnek. Sokak számára még ma is rejtélyes, hogy ilyen kis területen hogyan keletkezhetett annyi önálló település. A damazérkarcsai születésű Bartal György mutatott rá elsőként a Csallóköz c. könyvében a karcsai települések titkára. „Sajátságos ezen helységek kinevezése, különösen a községek fekvését tekintve. Körülbelül egy órányi járású területen 12 Karcsa nevű falu van különféle előnevekkel“ — írja a könyvében. A szülőfalum közel fekszik a karcsai határhoz. Megragadott e kis települések története, történelme, bemutatva ezzel a KARCSAORSZÁGOT. A középkori Karcsúk — az akkori helynevekkel Megjegyzés: A zárójelbe tett évszúmok a névnek, mint helynévnek első említését jelentik. 1. FYNTUR'KARCSA (1274) Igriczkarcsa területén
