Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (20. évfolyam, 1996)

Szerencsés Magdolna: Visszapillantás a régi Karcsa-vidékre

ányban és jobban bírják a munkát. Naponta hajnali négy órától este tí­zig dolgoztak. Amikor a béreslegény megnősült és nem volt lakása, el­szegődött uradalmi cselédnek, hogy beköltözhessen Bartal Iván és Bartal Aurél uradalmának cselédházaiba. Mindkét földbirtokos átlagban 20—25 cselédet tartott. Karosán ritkán fordult meg idegen uradalmi cseléd. Mindkét uradalomban falubeliek cselédeskedtek. A felvilágosodás szelleme lassan jutott el a karcsai falvakba. 1860- ban a falukban is bevezetik a tankötelezettséget. Iskola alakul, de a sze­gény ember gyereke ritkán ül az iskolapadban. Hatéves kora óta kény­telen dolgozni, iskolába csak télen jár. A faluban az 1930-as évekig a földesurak gyermekein kívül senki sem tanult tovább. A háború kitörésével Karcsúról jóformán minden férfit katonának vittek. A jegyrendszer bevezetése nagyon megnehezítette az uradalmi cselédek és földmunkások helyzetét, mivel nem tudtak elegendő élelmi­szert szerezni. A kisparasztokat pedig a kötelező gabonabeszolgáltatás sújtotta. Karcsa 1945. április 1-én szabadult fel. Ezzel a nappal a karcsai nép életében új fejezet kezdődött. Ma a vasúti kocsiból, autóbuszból, autóból ... az ember könnyen áttekintheti a Csallóköz vidékét — jobbról és balról síkság, vetések. Köröskörül a messzeségben sötét erdökoszorú keríti kerekre a látóhatárt. Csallóköz községei közül a legtöbbször előforduló nevek a követ­kezők: Van itt nem kevesebb mint 2 Szász, 12 Karcsa, kilenc Patony meg egy Fél, amelyeket az avatatlanok 212 Karosának és 9,5 Patonynak ér­tenek. Sokan még egy tizenharmadik Karcsút is emlegetnek: ez a „Térj — meg — Karcsa“, de ennek a helye bizonytalan, mert mindenütt elő­fordul, ahol váratlan akadály miatt zsákutcába jutunk. így emlegetik: „Mejöttünk Térj — meg — Karosáról.“ Kevesen tudják, hogy nemcsak a gömöriek nevezik Gömörország­­nak szülőföldjüket, hanem a csallóköziek is KA'RCSAORSZÁGNAK A KARCSÁK táját. Nem csoda, hiszen a középkorban egy óra járásnyira egymástól még 16 Karcsát számláltak. Az első világháború idején már csak 12 Karcsút tartottak számon, mert a lakosság gyors gyarapodásával és a falvak nö­vekedésével az egymáshoz közel eső települések fokozatosan összeolvad­nak, vagy ahogy manapság mondják — összeépülnek. Sokak számára még ma is rejtélyes, hogy ilyen kis területen hogyan keletkezhetett annyi önálló település. A damazérkarcsai születésű Bartal György mutatott rá elsőként a Csallóköz c. könyvében a karcsai települések titkára. „Sajátságos ezen helységek kinevezése, különösen a községek fek­vését tekintve. Körülbelül egy órányi járású területen 12 Karcsa nevű falu van különféle előnevekkel“ — írja a könyvében. A szülőfalum közel fekszik a karcsai határhoz. Megragadott e kis települések története, történelme, bemutatva ezzel a KARCSAORSZÁGOT. A középkori Karcsúk — az akkori helynevekkel Megjegyzés: A zárójelbe tett évszúmok a névnek, mint helynévnek első említését jelentik. 1. FYNTUR'KARCSA (1274) Igriczkarcsa területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom