Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (19. évfolyam, 1995)
Stollmann András: A túzok alkonya Csallóközben
zett mindent megtenni a mezőgazdasági munkák során veszélybe került túzokfészkekből mentett tojások mesterséges keltése, fiókák felnevelése és visszavadítása terén, az experiment nem járt sikerrel. A túzok ugyanis túl konzervatív, maradi alanynak bizonyult. így manapság sajnálatos, de ott tartunk, ahogy azt Kunszt Károly neves csallóközi ornitológusnak már 1927-ben megjövendölte. A kipusztulás szélére sodródott túzokállományunknak manapság valóban befellegzett! Felmerül a kérdés', mindezt mi előzte meg ? A trófeagyűjtő vadászat, az emberi hanyagság, vagy csak maga a civilizáció ? íme néhány mozaik-szemelvény az irodalomból csallóközi, illetve kisalföldi vonatkozásban — múltidöben. Az első hazai túzok-monográfia és ábrázolása nyomtatásban 1781-ben a Pozsonyban megjelenő „Ungarische Magazin“ c. folyóiratban jelent meg. A „Dér ungarische Trappé“ cikk szerzője Huszty Zakariás, színes ábráját Stock J. M. festette. Az 1883-ban szentesítést nyert „XX. Törvény-czikk“ szerint a vadászati tilalmakról szóló fejezetben a túzokra február hó 1-től, augusztus hó 15-ig tilos a vadászat. Chernél István (Magyarország madarai, 1889) írja: „A túzokok a kis Alföld medencéjében Moson-Sopron megyében nagy ínségbe jutottak. ..“ Al sok havazás okán összesereglett itt „ .. . ezernyi számban közel s távol vidék túzokja. Itt történt az a páratlan, egy hétig tartó túzokvadászat, mely 42 darab elejtésével záródott“. Hermán Ottó híres, több kiadásban megjelent könyvében „A madarak hasznáról és káráról“ (1901), a túzoknál hangsúlyozza: „Nemes vad, mely azért is védelemre méltó“. Ez az első adalék a túzokvédelem ügyében ! Egy századeleji „Vadász-lap“ statisztikája szerint a túzok elejtések így alakultak a Kisalföld térségében: Vármegye Év és példány 1907 1909 Idézet a „Csallóközi Hírlap“-ból (1914. 04. 1.): „Csallóköznek egyik kiveszőiéiben levő állata, a túzok került a napokban a londoni Britisch Múzeumba. A kakast Bálványszakállasi pusztán lőtték. A példányt Bottay Kálmán polgári iskolai tanár, a kitűnő állattömő mester preparálta ki.“. A cikkben érdemes felfigyelni a kiveszőiéiben levő túzok-utalásra ! Kunszt Károly somorjai ornitológus 1927-ben megírja hírhedt cikkét „A túzok alkonya Csallóközben“ (Kárpáti vadász, 1.). Hangoztatja a túzok egynejűségét. Elítéli a túlzott kakasvadászatot, mely romba döntötte az állományt, felborítva a természetes ivararányt. Dudich László izsai néptanító a Kárpáti Vadászban (1929) közli: „Községünk határában szép számmal él és költ a túzok“. Bars 5 8 Esztergom 5 8 Komárom 89 120 Moson 77 99 Nyitra 72 12 Pozsony 133 158 Összesen 385 402
