Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (19. évfolyam, 1995)
Somorjai Johann Matthia Korabinský szemével
kis utca nevet is viseli. A várost régebben két kapuval ellátott erős sánc vette körül, amely azonban mára megsemmisült, de a település egyes részeinek a megnevezésében mindmáig élnek az egyes szőlőfajták nevei, valamint az Alsó kapu, a Felső kapu és a Sánc elnevezések. Az évi négy vásáron kívül vasárnaponként heti vásárokat is tartanak a városban, melyek nagyon népesek, különösen a július, augusztus, szeptember, október és november hónapokra esők, tekintettel a gyümölcskereskedelemre, mert számos itteni lakos ezt szép eredménnyel űzi, kihasználva, hogy Somorja az Ausztriába irányuló forgalom egyik tengelyébe esik. Mások, a legkülönfélébb termények termelői, tehát a földművelők, egyéb, inkább az Ausztriába irányuló terményszállításokból jutnak tisztes jövedelemhez. Ezek magyarok vagy németek, és évente 6471 forintot és 87 dénárt fizetnek kontribúció (hadiadó) címén. A város árukínálatának fontos része a méltán híres fehér, ropogósra sütött kenyér, ami sütőasszonyok kezemunkájának az eredménye, s amelyet elsősorban Pozsonyba szállítanak. A helyi magisztrátus 12 személyből áll, közülük egy a bíró és egy a jegyző. Ez utóbbinak van alárendelve két kamarás, egy porcióbeszedő, egy adománygyűjtő, továbbá két kapitány és két vásárbíró. Funkcionál a városban egy 24 tagú testület is, amelyet külső tanácsnak hívnak, s amely két, saját kebeléből választott gondnokkal képviselteti magát minden társadalmi és gazdasági összejövetelen. A választásokra kétévenként Márkus napján kerül sor, s ezen a napon a polgárok zöme él is szabad választójogával. A választás zárójelenete abból áll, hogy az újonnan megválasztott bíró lábát háromszor a magasba emeli, miközben ugyancsak háromszor azt kiáltja, hogy bíró uram, bíró uram, bíró uram. A kis toronnyal ellátott városháza egy sarki épület a téren. Ebben az épületben őrizték régebben a megye foglyait, gyakran kényszermunkára is befogták őket. Ugyancsak itt található a néhány évvel ezelőtt díszesen kifestett ivószoba is, benne egy kerek kő látható. Ez a kő arról nevezetes, hogy az erre járó idegennek, utazónak, ha megtapintja ezt a követ, ingyen kenyeret és bort adnak. Ennek a szokásnak az emlékét őrzi a régi szólás: egy kerek kövön Somorján kenyér és bor kapható, ára csupán egy tapintás. - . A város felső végén van a polgárságnak egy terme meg egy tanácsszoba, melynek falán I. József, VI. Károly, Mária Terézia és II. József arcképmásai láthatók. Rögtön a bejáratnál függ egy csupafény kép, -mely egykori épületeket ábrázol füstben és lángokban, továbbá néhány lovon száguldó tatárt. A kép alján „Hallyad Somorja Kifs-Mezző' Várossnak..kezdetű költemény olvasható. (E költeményt teljes terjedelemben közölte a Múzeumi Híradó XV. évfolyama 1991-ben (101. old.). A bejárattól Jobbra található az archívum, melyben a vásárváros oklevelei, két zászló és egy alabárd maradtak fenn. Más régi írások között itt található Achmed Ollaj bég simontornyai török parancsnok 1669-ben kiadott, magyar nyelven írt 14 cikkelyek néven ismeretesek. A tanácsházzal átellenben van a városi sörfőzde, melyben rézlemezekből egy értékes malátaaszalót alakítottak ki. Ugyanebben az épületben egy lómalom is működik. Nem messze innen található az Arany Korona vendéglő. 1781-től működik egy pompás, egyemeletes épületben a postai küldemények gyűjtőhelye, amit Csallóköz részére létesítettek. Ez továbbítja a küldeményeket minden kedden és pénteken Pozsonyba, és ugyanakkor hozza is az ide címzetteket. A postakocsival 15 forintért lehet Pozsony-
