Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (18. évfolyam, 1994)
Mag Gyula: Harminc éves a Csallóközi Múzeum
cehelyiségek célszerű felhasználására. Á pincében eddig a fűtéshez’ szükséges szenet tárolta a múzeum. 1980-ig ugyanis csak széntüzelésű kályhákkal lehetett fűteni az irodahelyiségeket. Az időszaki — és állandó kiállítások termei télen fűtetlenek voltak. A pincehelyiségek tatarozása 1984-ben megtörtént, s így három helyiséget nyert a múzeum. A helyiségeket előadóteremként, ill. kisebb kamarajellegű kiállítások (főleg néprajzi) szervezésére használja a múzeum. A Sárga kastély külső vakolatának felújítására és befestésére 1982- ben került sor. A tatarozási munkálatokat a járási építkezési vállalat végezte a műemlékvédő hivatal felügyeletével. Az évek során elvégzett kisebb-nagyobb javítások ellenére a kastély falai — kívülről és belülről egyaránt-állandóan nedvesek voltak. A nedvesség végleges megszüntetése komoly beavatkozást igényelt. Az épület falainak külső szigetelésére — és a belső salétromos, állandóan lehulló vakolat teljes felújítására — 1994-ben került sor. A kulturális minisztérium által biztosítoott pénzeszközökből a múzeum vezetése kidolgoztatta a kastély teljes felújításának tervét, majd a munkálatok első szakaszát — a kiírt pályázat megnyerése alapján a dunaszerdahelyi Dunstav AGS részvénytársaság végezte el. A felújítási, szigetelési munkálatok, valamint az új járda elkészítése 873.098 koronát tett ki az 1994-es év folyamán. A kastély külső felújítása — új vakolat, a címer restaurálása — a kidolgozott tervdokumentáció alapján majdcsak három millió koronát igényel. Reméljük, a jövőben sikerül a szükséges anyagi eszközöket biztosítani és a jelenleg vakolat nélküli épület nem oly szép látványa hamarosan megváltozik. 1991-ben a kulturális minisztérium jóvoltából sikerült mind a múzeum épületébe, mind a kiállító csarnokba — gyűjteményünk biztonságosabb védelme érdekében — modern biztonsági berendezést beszerelni. Ennyit röviden — természetesen a teljesség igénye nélkül — a Csallóközi Múzeum harminc év alatt végzett sokrétű tevékenységéről. IIoszszú, nehézségekkel, akadályokkal teli utat tett meg a múzeum az ideiglenes otthont adó Fehér kastélytól 1994 végéig. Nem volt könnyű, de megérte. Hiszen a kezdetben csupán két-három emberrel dolgozó és csak a gyűjtőmunkára szorítkozó kicsike intézmény, melynek 7—8 évvel ezelőtt még sem kiállítási, sem raktározási lehetősége nem volt és bejárata alőtt naponta több száz traktor, teherautó és egyéb jármű porzóit el, vagy szántotta a sarat, — hiszen közös volt a bejárata a szomszédos állami gazdasággal —, akkor a megtett útra, az elért eredményekre jóleső érzéssel gondolhatunk. Hiszen ma már rendesen körülkerített több mint félhektáros — a városi önkormányzat támogatásával szépen parkosított — terület veszi körül a felújítás alatt álló kastélyt, kiállító csarnokot és raktárhelyiséget. Jelenleg elmondhatjuk, hogy a Csallóközi Múzeum az évek során komoly járási intézménnyé nőtte: ki magát, melynek tevékenységét járásszerte ismerik, számon tartják és igénylik. Sőt jó kapcsolataink révén a járás határain túl is tudnak rólunk, hiszen számos múzeummal, galériával és egyéb tudományos, kulturális intézménnyel működünk szorosan együtt. Az utóbbi években örvendetesen bővülnek külföldi kapcsolataink is. Reméljük, az elkövetkező harminc év, ha nem is lesz könnyebb, mint az elmúlt évtized, de legalább oly eredményes lesz. Ez úgy érzem jelentős mértékben azokon múlik, akik jelenleg és majd a jövő évek során a múzeumban tevékenykednek. Dr. Mag Gyula, a Csallóközi Múzeum igazgatója
