Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Bevilagua Olga: Részlet két honismereti pályaműből - Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei
Részlet két honismereti pályaműből A Csallóközi Múzeum Könyvtárában az utóbbi néhány évben egyre többen, diákok, tanárok, szakemberek kutatnak, búvárkodnak. Megnőtt az érdeklődés a távoli és a közelmúlt eseményei iránt, szülőföldünk értékeinek feltárását egyre többen igénylik. Az ilyen kutatások néha írásbeli dolgozatok, pályamunkák alapjául is szolgálnak. Örvendetes, ha erről a múzeum dolgozói is tudomást szerezhetnek, ill. segítséget nyújthatnak. A Csallóközi Múzeum Könyvtárának egyik feladata lehetne összegyűjteni azokat a diplomamunkákat, dolgozatokat, pályázati munkákat, amelyek a terület, tágabb értelemben az egész Csallóköz történelmével, hagyományaival, természetrajzával, szellemi és tárgyi kultúrájával foglalkoznak. Az alábbiakban részleteket közlünk két pályázaton díjat nyert dolgozatból. Az első részlet Szerencsés Magdolna „Nyékvárkony“ című dolgozatából származik, amely helyezést nyert a magyarországi Rákóczi Szövetség pályázatán. A második részlet Csóka Ede „Rendhagyó krónika“ című munkájából származik, amellyel a Lakitelek Alapítvány pályázatán vett részt ez év márciusában. Dolgozatában a Felsö-Csallóköz három kisközségével, annak történelmével, hagyományaival foglalkozik. (Vajka, Keszölcés és Doborgazj. Részletünkben a Vajkaszékre vonatkozó adatokat idézzük, amely terület különálló egységet, közigazgatási, vallási közösséget alkotott a Csallóközön belül is. összeállította: Bevilagua Olga Szerencsés Magdolna: Nyékvárkony műemlékei „A régiekből emlékezni hagyománytisztelet az újat, a haladót szolgálni felvilágosult humanizmus. Szeretni, becsülni, védeni az ősi földet, ahol elődeink éltek, dolgoztak, ahol születtünk, élünk, vagy ahonnan elszakadunk, de ahová az élet fáradalmait kipihenni visszatérünk-hazafias kötelesség. Minden nép büszke hazájára, szülőföldjére. Megbecsüli, ápolja történelmi kultűrális emlékeit, a régmúlt hagyományait. Ezt teszszük mi is, csallóközi magyarok, amikor a múlt eseményeit kutatva felidézzük a történelmet, hogy abban a mának is üzenő tanulságot találjunk.“ Az 1015-ös oklevelekben találunk első említést a faluról. A község mint ősi kun település a volt Pozsony Vármegyéhez tartozó községek egyike volt. 1165-ben az okiratok Neek néven szólnak 1245-ben a falut IV Béla Moch fia Nekunak adományozta és ekkor a falut Neeku néven említik. Várkony első említése 1260-ból Warkun néven. Nyéki Méhes Mózes — legfőbb állami számvevőszék tanácselnöke — 1937-ben kiadott könyvében „A Nyéki Méhes család és a rokon családokéban megemlíti, hogy a falu legnagyobb családjainak nemzetsége (Méhes, Végh, Kosa, Nagy) a honfoglaló Árpád hadainak Nyék törzséből ered. A Nyék törzs
