Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (17. évfolyam, 1993)
Kaprálik Zsuzsanna: A vessző felhasználása a paraszti gazdaságban
gött fonja a vesszőket balról jobbra néhány soron keresztül, míg csak a vessző el nem fogy. A berakás és elfonás addig ismétlődik, míg a kosár a megfelelő magasságot el nem éri. Néhány sor megfonása után a fonást kalapács, fejsze segítségével leveregeti, hogy az egyes sorok között ne legyen hézag, hogy a kosár fala tömött, erős legyen. „ ... és akkor osztán csinátom úgy, hogy mektömtem ollan sűrűre, hogy mikor elattam sokaknak, aszongyák ebbű még a búza se fog kipotyogni ollan tömött, hogy mit csinál. Én azír csinátom, hogy jó legyen, erős legyen és akkor mikor fontam rá 5—6 centi magosat, akkor körbe kelepáccsú, egy léccel lekísírtem, letömtem. No akkor megin ráfontam, megin észt megcsinátom, úgy hogy azza úgy megtömődött . . . osztán ha nem vót se kelepács, se semmi, kűve leütöttem. Vótak ollan nagy kavicskövek a Dunán, nagyok is vannak, kiválasztottam, osztán avvá leütöttem. Há meg lehet csinányi móddá mindent.“24 A kosár szépségét ill. tartását (stabilságát) biztosítja az egyes rétegek közötti kalbász, kóbász, szegíl. A kosárnak e díszét úgy kapja, hogy a berakásnál nem egy, hanem két karót fon át kívülről, egyet pedig belülről, hátulról. Miután körbeér, folytatja a fonást úgy, hogy minden fonóvesszővel egy karón ki, egyen be fon. Az egyes berakások közötti távolság megnevezése réteg vagy sor, amelynek magassága füg a vessző vastagságától és hossz.ságától. „ ... az égisz a kosárfal, két kóbász köszt a ríteg. Víkonyszál vesszőbű nem ömékedik annyira a vesszőfal, mind a vastagszálbú. Ezek a bizonyos számú elhajtások, itt tíz egymás fölött, itt kilenc elhajtásos veszszők, ezek má rövidebbek vótek, de vastagabbak, ászt vettem észre, hogy nyócehajtásos kosár ha ijen vastagbú van, az kellőkíppen fölemeli a kosár falát. Akkor má nem köll a negyedik ríteg.“25 „ . . . a nagyobb kosár tovább tovább tart fonnyi és akkor imég hosszabb vessző is köll, mind a ceruza, ojanszerűv essző, ojjan vastag. Hosszúságro megint csak attú függ, hogyha ölig hosszú akkor én nem rakok egymás fölé három sort (értsd réteget}, akkor ölig kettő, vagy három. De vót mikor ojan vesszőm vót csak, égisz rövid, méteres vagy métertizes és víkonyszálú vót, az nem gyarapította a magosságot. Akkor abbú raktam öt sort (réteget) is. Mer egy sorba köll huszonnígy szál egy körbe. Akkor főfontam csak ennyi magosra. Hátakkor másik huszonnígy szálat hegyé fontam, hegyé fontam és akkorosztán megin. Még alacsony vót, akkor még hegyé fontam . . .“2G A kosár formája fonás közben lehet alakítani. Ha szűkíteni akarja a kosár falát, akkor összeébb húzza, ha szélesíteni, akkor kiengedi a felül megkötött oldalbordákat. Miután a kosárfal eléri a kellő magasságot, a kosárfonó a kosár száját az oldalkarókból készült s z e g é s -sel fejezi be. A munka balról jobbra halad. A felül összekötött oldalkarókat kioldja, majd tetszőlegesen az első karó lehajtva megkerüli vele balülről a 2. és a 3. karót, majd a 3. és a 4. karó között kihozza. Ezután fogja balról jobbra a 2. karót, ezzel belülről megkerüli a 3. és a 4. karót, majd a 4. és az 5. karóközött kihozza. A 3. lehajtott karóval belülről megkerüli a 4. és az 5. karót, ezt az 5. és a 6. karó között hozza ki. A lehajtott karók alá fadarabot tesz jelzésnek. Ekkor három karó áll vízszintesen, a többi függőlegesen. Most fogja az 1. szám, lehajtott karót (amely a 3. és a 4. karó között áll), kívülről megkerüli vele a 4. és az 5., belülről a 6. számú karót, majd a 6. és a 7. számú karó között kihozza. Ezután lehajtja az 1.
