Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (16. évfolyam, 1992)
Zsigmond Tibor: A Dunaszerdahelyi Katolikus Legényegylet
Csak az a vándor részesül segélyben, aki a neki felajánlott munkát elfogadja vagy pedig kimutatja, hogy a távolabb fekvő helyen biztos munka várakozik reá. Hí oly városba jut a vándor, ahol kath. legényegylet van, kizáratás terhe alatt tartozik nyolcz napon belül jelentkezni az egylet elnökénél.“ Az eddig elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a katolikus legényegyleteket ama nemes célból hozták létre, hogy ellensúlyozza azokat az ártalmas áramlatokat és azok befolyását, melyek az akkor fennálló rendet és társadalmat felforgatták. Maradandó értékű alkotás volt ez, és céljuk: az iparossegédek önképzését fejleszteni, társas érintkezését előmozdítani és nem utolsó sorban a vallásosság, emberség ébrentartása, követendő példaként szolgálhat. Az előzmények taglalása után, melynek célja ezen témakörön belüli ismereteink bővítése volt, elérkeztünk tulajdonképpeni témánkhoz. A kutató mindenkor nehéz helyzetbe kerül, ha kevés adat áll rendelkezésére, de az iratok hiányát — adott esetben — a tisztességben megőszült egyleti tagok visszaemlékezései is helyettesíthetik. Ily módon állíthatta össze és adta ki Janovits Ödön és Szimhart Lajos szerzőpáros 1932-ben az egyletről szóló kiadványát, mely számunkra is mint fölöttébb értékes forrásanyag tett felbecsülhetetlen szolgálatot. A Dunaszerdahelyi Katolikus Legényegylet megalapításának eszméje Szeiff Kálmán nevéhez fűződik, aki mint fiatal iparos azzal tért vissza Győrből — ahol már működött legényegylet —, hogy itthoni társai számára szintén létrehív egy ilyen egyletet, mely más városokban már működő egyletek mintájára mint szórakozóhely, de mint önképzőkör is szolgálná az iparos ifjakat. A terv végül is valóra vált, mert 1892. március 11-én Haskó József plébános és Bartossik István városi főjegyző vezetésével megalakult a Dunaszerdahelyi Katolikus Legényegylet. Tehát a helybéli iparos ifjak is beálltak Kolping zászlaja alá, s egyben egyletük védőszentjéül Szent Józsefet választották. Az egylet Hébenstreit Ferenc káplán elnökletével 67 taggal kezdte meg munkáját a Nemesszegben levő Paulovics féle házban. Az alapító tagok név szerint a következő iparoslegények voltak: Affel István Holocsi Ferenc Mayer István Baji Lénárd Horváth Ferenc Máskát Mór Bakó Miklós Horváth István Matus Gábor Balogh Péter Huszárovics József Mattyasovszky Gyula Berecz István Jakviczky Ferenc Melchner József Bruszlik János Járes Károly Melchner Mihály Czibaj Antal Kapronczai István Mészáros Lajos Csömör József Katona Kálmán Nádlik Antal Décsy Gyula Kálmán József Öllé Peter Dóbler Károly Kertész Gyula Pálffy Antal Dvorák Ignácz Kollár János Pápay József Gazdag Vince Koszorús Illés Perleczky Ignác Goldschmied Mátyás Kuzselik Miklós Prandl Rudolf Gregarek József Kremmer János Prêcha András Egyenes Kálmán Kriha Antal Rajkovicz Vincze Érsek Gáspár Kubik István Schiller Antal Fikész Ferenc Kuzma József Schwarcz István Hevler Ferenc László Ernő Schwarcz József Holló György Mayer Géza Szabó József
