Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)

Bevilagua Olga: Az első Csallóközi Múzeumra emlékezve

BEVILAGUA OLGA Az elso Csallokozi Muzeumra emlekezve A Csallokoz gazdag multu tertilet, fokepp az eszaknyugati resze, a­­mely Felso-Csallokoz neven ismert. A Felsd-Csallokoz kozpontja a mult­ban Somorja varos volt. A kozepkorban szabad kiralyi varosi jogokat ka­­pott, kesobb gazdag mesteremberek es polgarok laktak. A varos multjara mindig btiszkek voltak lakoi, igyekeztek osszegyujteni es megorizni a targyi emlekeket. Ez az alinuk valosult meg, amikor 1928- ban Khin Antal somorjai tanar vezetesevel megalakult a Csallokozi Mu­­zeum. A muzeumot tamogato Muzeumegyesiilet munkaprogramja tobbek kdzott celul tiizte ki a „ . .. muemlekek, az epiteszet, szobraszat, feste­­szet itt talalhato emlekei eredetiben gipszontvenyben vagy kepmasolat­­ban. irok idevagd munkai, zeneszek, hires muzsikusok szerzemenyei, ke­­pei, hangszerei stb. . J'1 2 3 4 ) osszegyujteset. 1. Spravodaj muzea — Muzeurni Iliradd. .1987. (XI. evf., 38. o.] 2. Csalldkozi Hirlap. 1938. 10. 2. (XVII. evf., 38. sz.j 3. Somorja es Videke. 1930. 4. 5>. (III. evf., 14. sz., 3. o.j 4. Galavics Geza: KOssiink kardot az pogany ellen, Bp., 1986, 113., 114,o. A muzeum teljes gyujtemenyerol ma mar nehez lenne kepet alkot­­nunk. Az utokor szamara csupan toredeke maradt meg. A dunaszerdahelyi Csallokbzi Muzeum drzi egy reszet, mert nagy resze elkallodott. Khin An­tal keziratait ma a budapesti Magyar Mezogazdasagi Muzeum Adattara­­ban talalhatjuk meg. A szerencses veletlen soran megis talalhatunk nehany olyan targyat, amelyet mar a regi somorjai muzeumban is bemutattak a latogatoknak. Tobbek kdzott egy festmenyt, amelyrol a muzeum szamara fenykepma­­solatot keszitettek. Ezt bizonyitja az 1938-bol szarmazo iras, amely a Csallokozi Hirlapban jelent meg Khin Antal tollabol. A cikkben ismerte­­ti az olvasokkal a Csallokozi Muzeumban kiallitott targyakat: „ .. . 49. Somorja regi kepe. A regi varoshaza tanacstermeben lathato e­­redeti olajfestmeny fenykepe. A varost a Thokoly idokbol abrazolja. Bees alol visszavonulo tordkok felgyujtottak a kiilsd reszet. Alatta olvas­­hato egy historias enek, mely az esemenyekrol szol. Szerzoje valoszinu­­leg Vizy Andras, a varos akkori biraja. Torteneti es mutorteneti szem­­pontbol egyarant ertekes emlek.‘72 A festmeny reszletes leirasat ugyancsak Khin Antal kozdlte 1930. aprilis 5-en a Somorja es Videke cimu ujsagban, amelyet mi is szo szerint ide­­ziink./3 (Lasd: a 100-ik oldalon) A tdrok elleni harcokat megorokito kepzomuveszeti alkotasokrol 1986-ban Budapesten jelent meg Galavics Geza konyve, amelyben a so­morjai olajl’estmenyt is megemliti. Idezziink hat az emlitett kdnyvbol:/4, „Mindbssze harom olyan hazai mualkotast ismeriink, amely a magyaror­­szdgi felszabaditd haboruk esemenyeihez kozvetlentil kapcsolodik. Az egyik egy olajfestmeny, amelyet a Pozsony melletti Somorja mezovaros magisztratusa rendelt kbzbssegi epiiletenek diszitesere, a masik egy Es­­terhazy Pal altal keszittetett rezmetszet, a harmadik pedig egy kdrmoc­­banyai emlekerem, amely valoszinuleg az ottani banyagrof megbizasd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom