Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)

Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)

kolaban rendes vallasoktatasban nem reszestiltek. A polgari iskola csaknem otveneves fennallasa alatt ebben a tan­evben volt legmagasabb a tanulok szama (237). Ez az alabbi ket okkal magyardzhatd: — kozponti rendelkezes ertelmeben azokon a helyeken, ahol polgdri iskola van, az elemi iskolak V—VI evfolyamainak a tanuloit a polgari iskolaba iranyitottak,- a polgari iskolaban tett maganvizsgat nagyon megszigoritottak. A tanari karban gyakran cserelodtek a pedagogusok. Voltak olya­­nok, akik csak nehany hetet-honapot toltottek az iskolan. Ennek igazo­­lasara elegendo annyi, hogy az 1920/21-es tanevben kilencszer kellett tantargyelosztast es orarendet kesziteni. Ebben a tanevben az iskola tobb ndvendeke kovetett el sulyosabb fegyelmi kihagast. Ezt igazolja az is, hogy az eddiginel tobb tanulot kel­lett magaviselete miatt megroni, es a tobbi tanulo erkolcsi romlatlansa­­ganak a megovasa celjabol ket leanyt es egy fiut „csendesen“ eltavoli­­tottak az iskolabol, ket fiut pedig miniszteri hatarozattal kizartak. Az 1921/22-es tanev egyben azt is jelentette, hogy a somorjai pol­gari iskola otveneves multra tekint vissza. Ebben a tanevben a taniigyi fohatosag 1921. evi junius 21-en kelt 33790 szainu rendelete ertelmeben a beiratas junius vegen es julius elso napjaiban volt. A beiratott tanulok szama 264. Az elso fiuosztalynak 54, az elso leanyosztalynak pedig 49 tanuloja volt. Ezzel kapcsolatosan irja az igazgato: „Ez a szam oly nagy, hogy novendekeinket nem voltunk kepesek az egeszsegi kovetelmenyek­­nek megfeleloen elhelyezni, s ezert fol kellett a noi kezimunka termet aldoznunk, amelyet szolgalakassa alakitott at a varos, es az iskola fo­­epuleteben volt szolgalakast egy kis tanteremmel egyiitt 2 tanteremme alakitott at.“ A tanari karnak es a diakoknak tovabbi valtozasokat kellett tudo­­masul venni. Nehany a sok koziil: — „. . . amely tanulo valamely nyelvbol, foldrajzbdl, tortenelembol, vagy szamtanbol — hacsak egy tantargybol is — megbukik, osztaly­­ismetlesre utasitando" — „A fegyelem megjavitasa es az iskola es a szilloi haz kozotti szoro­­sabb kapcsolat letesitesere bevezetik a „Tuddsito konyvecsket", araelybe a tantestiilet tagjai a sziiloknek szant iizeneteiket esetrol­­esetre bejegyeztek. — felevenkent egyszer tartottak ellenorzo tanacskozast (osztalyzo kon­­ferenciat), amelyen a tanulok magaviseletevel, szorgalmaval es eld­­inenetelevel behatdan foglalkoztak, s ahol sztikseget lattak, a tanulot jobb magaviseletre es szorgalomra intettek, es ezt a tuddsito kony­­vecske utjan a sziilokkel is kozoltek. — a nemzetisegi — igy a magyar tanitasi nyelvu iskolak pedagogusa­­inak is, torveny kovetelte nosztifikacios vizsgat kellett tennitik a szlo­vak nyelvbol es irodalombol, foldrajzbdl es tortenelembol, amivel jogot szereztek vegleges kinevezesiikhoz. A tanari kar tizenegy tag­­jabol, 1922. junius vegeig kilencen tettek le a nosztifikacios vizsgat.- a tarsadalmi-politikai rendezvenyek tartalma es idopontja is mo­­dosult. Az addig megszokott ilnnepsegek mindegyike elmaradt. Az 1921/22-es tanevben egyetlenegy ilyen unnepseg volt oktdber 28-an amelyen elso izben emlekeztek meg a Csehszlovak Kiiztarsa­­sag megalakulasardl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom