Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)

Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)

lekedo edenyrendszer, Haldat kesziileke, Toricelli cso, szivd es nyomo­­kut mintaja, Kaleidoszkop, Papi-fazek, Gozgep atmetszeti mintaja, ebo­­nitrud, szetszedheto leydeni palack, aneroid barometer, madarlab-gyuj­­temeny, Remington-irogep Az i'skolaszeket 1911. februar 27-en valasz­­tottak, az alabbi osszetetelben: Valasztott tagok: 1. Oberhoffer Ignac, kozsegi fojegyzd 2. Lintner Karoly, magdnzo, elnokhelyettes 3. Denes Ferenc, iparos 4. Druga Sandor, nyugalmazott fobiro 5. Frank Karoly, kozsegi eldljaro 6. Huszagh Janos, maganzo, kozsegi eloljaro 7. Kocsis Imre, maganzo, kozsegi eloljard 8. Dr. Laszlo Kalman, kozsegl orvos 9. Molnar Rezso, tigyved 10. Dr. Partos Karoly, tigyved 11. Pschierer Jozsef, maganzo, kozsegi bird 12. Dr. Ramer Jozsef, jarasi es tb. megyei foorvos 13. Dr. Rock Erno, tigyved 14. Unger Alajos, iparos, kozsegi eldljard Hivatalbol tagjai: 1. Fekete Ferenc, igazgato, gondnok 2. Albrecht Marton, a tantestiilet kepviseloje, jegyzo 3. Dr. Halmi Bela, ag, hitvallasu evang, lelkesz 4. Nemes Kalman, ref. lelkesz 5. Simon Lajos, rom. kat. plebanos 1913 szeptembereben meghalt Fekete Ferenc, az iskola igazgatoja. Harmincharom evig volt a polgari iskola tanara, ebbol ot evet az iskola igazgatoja. Szerette Somorjat, habar varosunktol tavol, Lozsardon (Hu­­nyad varmegyeben) sztiletett 1851-ben. Kozepiskolai tanulmanyait Devan vegezte. Budapesten a Paedagogiumban szerzett polgariskolai tanari ok­­levelet. Mint fiatal pedagogus Irsay Gyorgy csaladjanal neveloskodott. 1880-ban neveztek ki Somorjara segedtanitonak. Somorja es Felso-Csal­­ldkoz tarsadalmi-kdzmuvelodesi eletebe aktivan bekapcsolodott. Ebbeti a tanevben a tantesttiletnek tizenegy tagja volt es ket bra­­ado tanara. A latin, a francia nyelven es a kezimunkan kivtil ebben tovabbi nemkdtelezo tantargyakat vezettek be, a gepirast, a gyorsirast es a hegedules tanitasat. Latin nyelvre kilenc tanulo, gepirasra tizen­egy fiu es 10 leany jart a negyedik osztalybol. A gyorsirast a felsobb osz. talyokbol 13 fiu es ot leany tanulta. Hegedulni 11 fiu tanult. Ebben a tanevben a pedellus szemelye is valtozott. Ritter Janos 1913-ig volt az iskolta pedellusa, ot Szalay Istvan valtotta fel. Az elso vilaghaboru evei nyomot hagytak az iskola eleteben is. Az iskola epuletet nem foglaltak le katonai celokra, de az 1914/15-os iskolai evben a fiuiskola tantestuletebol harom tandrt az altalanos mozgasi­­tdskor katonai szolgdlatra rendeltek. A leanyiskola tanarai heiyettesi­­tcttek a fitiknal, es ket lelkesz, Nemes Kalman es dr. Halmi Bela ber­­mentve vallaltak tanitast. Tanarhiany miatt a fitiknal a tanitas szeptem­­ber 15-en kezdodott. Ez az iskolai ev 1915 majus vegen ert veget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom