Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola története (1872-1950)
iskola es a sziilok kapcsolataban mar akkor sem volt osszhang, ezt egy 1906 ban kiadott iras panaszolja: „Sajnalattal kell megjegyeznem, hogy ezen ejjarasunknak (az inteseknek, a szer. megjegyzesej nem volt meg az a eredmenye, amit a tantestiilet ehhez fuzott, mert az intolapokon ertesitett szulok, leszanritva kettot-harmat; szamba sem vettek. Ilyen koriilmenyek kozott aztan nagyon nehez a tantestiiletnek minden faradozasa a tanulokkal, ha a sziilok elegendonek tartjak, hogy ev elejen beiratjak“. Mivel a polgari iskolaban egesznapos tanitas volt, az . orarendiinket ugy keszitettiik el, hogy a fontosabb tantargyak 8—12-ig tarto idoben osztattak be, es delutanokon csak a muveszi targyak orai (tartattak (amely beosztas helyesnek bizonyult)". A francia nyelv oktatasa az 1901/02-es iskolai evtol sziinetelt, de az 1907/08-as tanevtol tobb sztilo ohajara ismet megkezdtek annak rendes tanitasat, mint rendkiviili tantargyat. 20 leanynovendek iratkozott be, havi 3 korona dijat fizettek. A mulasztott orak szama meglepoen magas volt. Az 1907/08-as iskolai evben 3 227 ora, egy tanulora szamitva 20 ora. Ennek egyik inagyarazata, hogy az izraelita tanulok jelentos resze elt azzal a miniszteri rendelettel, hogy szombaton nem volt koteles az iskolat latogatni. Az ezredfordulot koveto evekben a tanulok reszere evente, egy alkalommal tavolabbi kirandulasokat is szerveztek pl. Pozsonyba, Gyorbe, Fsztergomba, Budapestre es Pannonhalmara. Az 1908/09-es tanevtol a polgari iskola tovabbi tantarggyal gazdagodott. „A vallas- es kozoktatasiigyi m. kir. miniszter ur 92696/1908 szamii rendeletevel megengedte, hogy a kezimunka (slojd) az 1908/09. tanevtol kezdodoleg a somorjai allamilag segelyezett polgari iskolaban heti 4 oran tanitassek. A sziikseges fdlszerelesre 1008 korona 72 fillert utalvanyozott". A harmadik fitiosztalybdl 19-en, a IV. fiuosztalybol 23-an jartak kezimunkara, es famegmunkalassal foglalkoztak. A mai szohasznalattal elve ez a szakkor az iskola reszere is hasznos volt, mert a mar jelzett iskolai evben 568 drb. hasznos dolgot keszitettek, pl. 31 drb. kerti zsamolyt, 21 drb. labtorld racsot, 41 drb. madaretetot hazikot, 38 drb. rd zsafakarot, 18 drb. kottatartot, 41 drb. kabatakasztot, 18 drb. talicskat, 5 drb. tintatartot, 3 drb itatosdeszkat, 1 drb. geologiai ladat, 2 drb. papirvagokest, 1 drb. hirdetotablat, 2 drb. gereblyet, 1 drb. iranytutartot, 2 drb. kisbabaagyat, 2 drb. szoborallvanyt stb. A tanulok nagy szorgalommal es igyekezettel vegeztek a munkat, ugyszolvan versenyre keltek egymassal. A tanev vegen a keszitett targyakbol kiallitast rendeztek. A kezimunka tanitasa dijtalan volt, de a sztikseges anyagot pl. fa, festek, szog, enyv a tanulok maguk szereztek be. A keszitett targyakat a tanuldk hazavihettek, vagy eladhattak. Vegh Ferenc kezimunka oraado tanito a kdvetkezokkel indokolja a kezimunka (a slojdj hasznossagat: „Ezen oktatas nem az, hogy a novendek altala az egyes munkanemekben nagy tokeletessegre tegyen szert, versenyt sem akarunk az egyes iparosoknak tamasztani, hanem egyszeruen azt akarjuk, hogy a tanulo bizonyos foku keziigyessegre tegyen szert, minden munkat csinosan es pontosan vegezzen, kiilonos sulyt fektetve arra is, hogy az egyes targyak keszitesekor a mennyisegtan es termeszettan is alkalmazast nyerjenek.11 Majd igy folytatja: „Magyarorszagnak ipari allama valo fejlesztese van szemtink elott. Hogy lehetseges ennek keresztulvitele, ha a munkat semmire sem becsiiljuk?! .. . Hiszen
