Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (15. évfolyam, 1991)
Nagy Kornélia: Tallós Prohászka István - Születésének 95. évfordulójára
Tallos Prohaszka Istvan — Sziiletesenek 95. evfordulojara Tallos-Prohaszka Istvan munkassaga szazadunk huszas es harmincas eveiben jeelentos szerepet jatszott festeszetunk diferencialodasanak folyamataban. Paraszti tematikaju zsanerkepei es a csallokozi mondavilag megorokiteseben elert eredmenyei eleviilhetetlenek. Tallos-Prohaszka Istvan 1896-ban szuletett Somorjan. Rajzkeszsege mar gyermekkoraban feltilnt, de a csalad szukos anyagi koriilmenyei miatt nem is gondolhatott a tovabbtanulasra. A polgari iskola befejezese utan telekkonyvi irnokkent helyezkedett el Malackyn. Itt 1915-ig dolgozott, majd behivtak katonanak. Katonaideje alatt mint hadifesto dolgozott. A haboru vegen Mosonmagyarovarra vezenyeltek, ahol a Tanacskoztarsasag kikialtasa utan a 13. Voros Honved Gyalogezred. katonaja leett. Fogsagba esett, a fogolytaborbol 1919 decembereben szabadult, majd visszatert sziilovarosaba. Kesobb beiratkozott a budapesti Iparmuveszeti Foiskolara, ahol 1924- ben fejezte be tanulmanyait. Innen Berlinbe ment, de hamarosan hazatert es a Csallokoz es a Dunantul varosaiban es falvaiban festett. Elso onallo kiallitasa 1925-ben Somorjan nyilt meg, 1928-ban Bratislavaban, 1929-ben a budapesti Nemzeti Szalonban allitott ki. A Magyar Tudomanyos Irodalmi es Muveszeti Tarsasag I. dfjat 1935-ben kapta meg. Kapcsolata a Sarlo mozgalommal 1931-tdl 1933-ig tartott. A haboru befejezese utan, 1947-ben Mosonmagyarovarra telepiilt. Elete utolso eveiben nagyobb reszt korhazi apolasra szorult, 1974 november 10-en halt meg a ronafoi szanatoriumban. Prohaszka Istvan festeszete, ihletd forraskent, kortarsai eletebol, a Csallokoz — kesobb a Szigetkoz — hiedelemvilagabol es a taj termeszeti szepsegeibol taplalkozott. Talan legjelentosebb es legjellemzdbb a festo 20-as, 30-as evekben keszult paraszti temaju alkotasai, a szocialis allapotokat felidezo festmenyei. A szocialis tartalom megjelenitesere expresszlv formavilagot alakit ki. Figurativ alkotasainak nehol esetlen naivitasat szineivel is hangsulyozza. A kezdetben kiegyensulyozott, foleg a kekekre es a sziirkekre epltett szinskala a kesdbbiekben harsanyabb szinarnyalatokra valtozik. Sokalakos kompozicioin — fokent a vasari tematikajuaknal — tobb szocialis reteget jelenit meg egyidejuleg. Parasztok, iparosok, munkasok, kereskedok elevenednek meg, elik szuk keretek koze szoritott elettiket vasznain. Mtivein jellemzd embertipusok szerepelnek, de hangsulyt fektet az arckifejezes, a mimika kialakitasara is. Festmenyeinek masik jelentos csoportjat a mesevilagot es a csallokozi hiedelmeket feldolgozo, megjelenito kepei alkotjak. S bar szereplokkent a csallokozi emberek jelennek meg alkotasain, a hatter tajreszlete is rendszerint ide kbtodik, az abrazolasmod konnyed gunyorossagaval altalanossa teszi kepei babonakat elveto mondanivalojat. Tajkepei lenytigozb egyszerusegukkel keltik fel figyelmtiket, melloz minden folosleges reszletet, a taj letisztult lenyeget brokiti meg. „Tiszta“ tajkepet ritkan fest, a falusi elet mozzanatai tajabrazolasain is helyet kapnak.
