Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban
Kékes rétihéja — Circus Cyaenus [L., 1766] Ősztől tavaszig a nyílt mezőgazdasági területeken tartózkodik. Gyakran látható, amint a kanálisok mellett vadászik, ami bizonyára azzal függ össze, hogy ott bőségesen talál élelmet. Fakó rétihéja — Circus macrourus [Gm., 1771] A vonulás idején nagyon ritkán fordul elő Gúta, Keszegfalu és Megyercs környékén. Bsrna rétihéja — Circus aerruginosus (L, 1758] Rendszeresen a náddal benőtt nagyobb mocsarakban fordul elő és fészkel is. Azonban fészket rak a halastavaknál és más vizeknél, ha itt buja növényzetre talál. [Előfordulási helyei: Bögellő, Alistál, Nagyabony). Ez a fajta a leggyakoribb a rétihéják közül. Hamvas rétihéja — Circus pygargus (L., 1758] A vonulás idején nagyon ritkán fordul elő Gúta, Keszegfalu és Megyercs környékén. Hamvas rétihéja — Cicrus pygargus (L, 1758] Fészkelés idején leggyakrabban Aranyos, Martos és Keszegfalu környékén található, de fészkelni nem láttam. PANDIONIxAE Halászsas — Pandion haliastus (L., 1758] Az őszi és tavaszi vonulás idején fordul elő a Dunánál és a Vág-Dunánál, ahol többször is láttam ezt a madárfajt. FALCONIDAE Kékvércse — Falco vespertinus L., 1766 Teljesen szétszórtan fordul elő a vizek melletti, számára alkalmas helyeken, és itt is fészkel. A fészkelés idején rendszeresen látom ezeken a helyeken. Kabasólyom — Falco subbuteo L., 1758] Olyan madárfaj, mely szétszórtan fordul elő a táplálkozási lehetőségektől függően. A megfigyelt területen leggyakrabban Komárom és Gúta között fészkel. Fészkét a folyómenti erdőkben és fasorokban rakja. Kissólyom — Falco columbárius L., 1758 Télen legszívesebben a lakott területeken, kertekben, kanálisok mentén, szélfogókban, szalmakazlak mellett tartózkodik. Lényegében nem gyakran fordul elő, de minden télen rendszeres északi vendégünk. Vörösvércse — Falco tinnunculus L., 1758 A leggyakoribb ragadozó madarunk. Az erdők szélén, fasorokban fészkel. Legjobban a fákkal benőtt mezőket szereti. Régen gyakrabban fordult élőt, mint manapság. PHASIANIDAE Fácán — Phasianius collchicus L., 1758 A fácán mezeink és réteink egyik gyakori madara. Fajuk fennmaradásáról a vadász-szövetség gondoskodik. Fogoly — Perdix perdix (L., 1758) Egész Csallóközben megtalálható, de állománya egyre csökken. Nehe-
