Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (12. évfolyam, 1988)
Deraj Mihály: Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban
Megjegyzések a Duna-menti síkság madárfaunájának elterjedésével kapcsolatban A Duna-menti térség madárfaunájának megfigyelésével és elterjedésével a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban a múltban kevés szakember foglalkozott. Munkájuknak többnyire faunisztikus jellege van és ezek az itteni terület avifaunájának alapvető szakdolgozatai. A legjelentősebb ornitológus, aki a múltban a madarak tanulmányozásával foglalkozott ebben a térségben, Ferianc professzor volt. A jelenkor legjelentősebb ornitológusai közé Štollmann, Bálát, Binder, Matoušek, Randik, Rác és még sokan mások tartoznak. Hosszantartó megfigyeléseik alatt, többek között, figyelemmel kísérték a madarak ökológiai elterjedését e térségben, valamint azokat a változásokat, melyek az adott időszakban a madarak elterjedésében bekövetkeztek. Adataikat és megfigyeléseik eredményeit számos ornitológia jelentésben, cikkben, gyűjteményben, de könyvalakban is közreadták. A rendszeres avifaunisztikai megfigyelések csak századunk 50-es éveitől kezdődtek meg. Ezt az feltételezte, hogy egyre jobban nőtt az érdeklődés e terület tanulmányozása iránt. Az utóbbi években egyre jobban és többen kezdtek érdeklődni a madarak megismerése és védelme iránt. Ezen állatcsoport iránti érdeklődés növekedését az váltja ki, hogy ezek antropikus hatásai a természetre egyre gyorsulnak és fokozódnak, ami a növényzet és az állatok összetételének és elterjedésének változásait idézi elő. Az ember hatása a környékre és annak tényezőire fokozatosan erősödik és ez arra kényszerít bennünket, hogy keressük a kompromisszumot és az elveszett egyensúlyt az ember és a természeti környezet közölt. Ehhez szükség van arra, hogy tökéletesen megismerjük a környéket mint egészet és annak valamennyi összetevőjét is. A cél az, hogy őrizzük meg a környék múltját, mely az ember beavatkozása nélkül fejlődött, és amely magában rejti az eredetiség és az élő rendszerek struktúrája zavartalan összefüggésének értékeit. Továbbá megőrizni a környezetből a megváltozottat, ahol a természeti struktúra és a társadalom közti kapcsolatok többé-kevésbé sikeres fejlődése az emberi tényező ráhatásától függ. Megőrizni az eredeti környezet összetevőit, melyek az állatok és a társadalom kapcsolatainak tanulmányozását szolgálják. A természeti környezet az utóbbi évtizedekben nagy mértékben változott és ez megbontotta az összes életfeltételek egyensúlyát. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése a környezetben olyan nagy változásokat idéz elő, melyekre a Duna-mente történetében nem volt példa. A Duna-mente madárvilága a múltban, de főleg a jelenben menynyiségi és minőségi szempontból teljesen e változások hatása alá került. Több madárfaj élettere egyre jobban szűkül, változnak a fészkelési, élelemszerzési stb. feltételek, ebből kifolyólag változnak a madarak és a környezet közti kapcsolatok, változnak az alkalmazkodási készségek, változnak a közösségi kapcsolatok és változik a környezet összképe is. Ez szükségessé teszi a környezet átalakítását és olyan feltételek kialakítását, melyek lehetővé teszik az ember, valamint az öszszes növény- és állatfajok további fejlődését és együttélését. A Dunamente területének jellegét a Duna határozza meg. Évezredeken kérész-
