Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (11. évfolyam, 1987)

Mag Gyula: A dunatőkési vízimalom

tőkési Cséfalvay malomra, amelynek téglaépülete aránylag épségben megmaradt. Az új híd felépítésével viszont a vizet elvezették a malomkeréktől, amely az évek során teljesen tönkrement, csupán a vasvázak álltak árván félig az iszapba süllyedve. A legelső lépés a malomépület műemlékké, a közvetlen környezetének pedig védett területté nyilvánítása volt. Majd megindult az épület külső rendbetétele és a hatalmas malomkerék felújítása. A munkálatokat — a műemlékvédelmi előírások betartásával — az eperjesi helyi nemzeti bizottság helyi gazdálkodási üzeme végezte. S mindjárt hozzá is kell tenni, hogy derekas munkát végeztek. Ezzel egyidőben megkezdődött a valamikori helyén a vízmeder kiásása és az 1 200 milliméteres acélcső, — mely egyúttal hídként szolgál — lehelyezése. Majd a zsilip ráhegesztésének nem könnyű, szakmailag igényes feladatát kellett megoldani.

A malom belső szerkezetének felújítását a szomszédos tallósi cölöpös vízimalom volt tulajdonosa Maticza János, kiváló molnár irányítása alatt végezték. E téren is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk munkájáról, hiszen ügyes kezük és csodálatos szakértelmük folytán minden úgy működik mint negyvenegynéhány évvel ezelőtt.

A dunatőkési vízimalom újjáépítéséhez és üzembe helyezéséhez nem kevés anyagi eszközöket a járási nemzeti bizottság biztosította. A megvásárláshoz szükséges pénz mennyiségét is a járási nemzeti bizottság bocsájtotta a Csallóközi Múzeum rendelkezésére.

Ez év augusztusára — a sok-sok szervező munka nyomán — töké letesen elkészült a malom belső berendezése, befejeződtek a környezet-A malom belső szerkezetének egy részlete