Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (9. évfolyam, 1985)
Krásny Sándor: A dunaszerdahelyi járás őskori és kora középkori régészeti lelőhelyei
A dunaszerdahelyi járás gazdagabb kora bronzkori betelepülését jelzik a további lelőhelyek Kisudvarnokon (Kraskovská L., 1949—51, 172— 174], Légen (Pichlerová M., 1963, 295—296) és Csukárpakán (Chropovsky B., 1961, 232). A klsudvarnoki temető egy kiemelkedő homokdombon található a Dunaszerdahelyröl a községbe vezető út jobboldalán. Hitelesítő ásatás során 1947-ben Kraskovská L. egy, az unéticei kultúrába tartozó sírt talált, amelyből hiányoztak az edények. Ez a temető körülbelül 600 m-re fekszik a dunaszerdahelyi lelőhelytől- Ugyanitt 1948-ban és 1950-ben a kápolna melletti területen az unéticei kultúra további két sírját tárták fel. Az első sírban egy zsugorított csontvázi feküdt, koponyája mellett bronz hajfonatdíszt és gyöngyöket találtak. A jobb kéz mellől bronztőr került elő egyéb leletek társaságában. A másik sírban ugyancsak tőr és egy bronzból készült szerszám töredéke volt (Kraskovská L., 1949—51, 2. ábra: 9—14). További kora bronzkori leleteket találtak Légen. Ezek különféle szórványleletek, melyek 1960-ban homokbányászás közben kerültek elő. A munkások néhány csontvázas sírt bolygattak meg. Az előkerült leleteket, egy bögrét, kancsót és tálat (II. t. — 1, 2, 3) Vyboch I. mentette meg és adta át a bratislavai Szlovák Nemzeti Múzeumnak (Pichlerová M., 1963, 295—296).Csukárpakán kavicsbányászás közben szintén sírokat bolygattak meg. Innen mentett meg két edényt, egy korsót és tálat (II. t. — 4, 5) Katona István. Az említett leletek az ún. magyarádi kultúra meglétéről tudósítanak a Csallóköz nyugati felében, ahol ez a kultúra eddig Ismeretlen volt (Chropovsky B., 1961, 232). Sajnos erről a lelőhelyről sem került több lelet régészkezekbe, ami annál is sajnálatosabb, mivel bizonyára további fontos ismeretekkel gazdagították volna a dunaszerdahelyi járás bronzkorát, s fontos adatokat szolgáltattak volna e vidék bronzművességéhez és településtörténetéhez is. A járás egykori területének betelepülése a középső bronzkorban is folytatódott, a halomsíros kultúra népe telepedett itt meg. Ezt bizonyítja az a nagy raktárlelet is, amely Dunaszerdabelven került elő 1951-ben. Az anyag nagy része egy agyagedényből került elő, és főleg bronz ruhakapcsoló tűkből, karperecekből, harci baltából és feldolgozás előtti öntvénydarabokból állt (Kraskovská t., 1951, 140—142, 106., 107. ábra). Késztermékek és nyersanyagok együttes jelenléte ebben az esetben arra utal, hogy egy kereskedő elrejtett raktárkészletével állunk szemben- A leletek az ún. koszideri időszak bronzai közé tartoznak a középső bronzkorból (Novotná M., 1970, 19). A késő bronzkorban a járás területének egy részét a közép-európai urnamezős kultúra népe szállja meg. Jányokon az 1982/83. évi ásatások során kiderült, hogv a X. és a XII. számú feltárt halomsír az ún. csekei kultúrába tartozik. A feltárt sírból gazdag kerámia anyag és több, a hamvasztás során károsodott bronzlelet került elő (bronztőr, lándzsa, tűk, stb.j. Ez az első, a csekei kultúrába tartozó halomsír a Csallóköz területén. A késő bronzkorból ezenkívül nagy raktárlelet került elő 1964-ben fányok községben (II. t. — 6, III. t. — 1—4). A leletet ékszerek, különböző szerszámok és bronz hulladékok alkották, a legtöbbjük töredékes állapotban került elő. Emellett figyelemre méltó, hogy éppen néhány kézműves szerszám maradt épen pl. egy fűrész és egy kis üllő. Ez alapján ismét feltételezhető, hogy egy kézműves-kereskedő elrejtett raktár-
