Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (9. évfolyam, 1985)

Krásny Sándor: A dunaszerdahelyi járás őskori és kora középkori régészeti lelőhelyei

A dunaszerdahelyi járás gazdagabb kora bronzkori betelepülését jelzik a további lelőhelyek Kisudvarnokon (Kraskovská L., 1949—51, 172— 174], Légen (Pichlerová M., 1963, 295—296) és Csukárpakán (Chropov­­sky B., 1961, 232). A klsudvarnoki temető egy kiemelkedő homokdombon található a Dunaszerdahelyröl a községbe vezető út jobboldalán. Hitelesítő ásatás során 1947-ben Kraskovská L. egy, az unéticei kultúrába tartozó sírt talált, amelyből hiányoztak az edények. Ez a temető körülbelül 600 m-re fekszik a dunaszerdahelyi lelőhelytől- Ugyanitt 1948-ban és 1950-ben a kápolna melletti területen az unéticei kultúra további két sírját tárták fel. Az első sírban egy zsugorított csontvázi feküdt, koponyája mellett bronz hajfonatdíszt és gyöngyöket találtak. A jobb kéz mellől bronztőr került elő egyéb leletek társaságában. A másik sírban ugyancsak tőr és egy bronzból készült szerszám töredéke volt (Kraskovská L., 1949—51, 2. ábra: 9—14). További kora bronzkori leleteket találtak Légen. Ezek különféle szórványleletek, melyek 1960-ban homokbányászás közben kerültek elő. A munkások néhány csontvázas sírt bolygattak meg. Az előkerült lele­teket, egy bögrét, kancsót és tálat (II. t. — 1, 2, 3) Vyboch I. mentette meg és adta át a bratislavai Szlovák Nemzeti Múzeumnak (Pichlerová M., 1963, 295—296).Csukárpakán kavicsbányászás közben szintén sírokat boly­gattak meg. Innen mentett meg két edényt, egy korsót és tálat (II. t. — 4, 5) Katona István. Az említett leletek az ún. magyarádi kultúra meglé­téről tudósítanak a Csallóköz nyugati felében, ahol ez a kultúra eddig Ismeretlen volt (Chropovsky B., 1961, 232). Sajnos erről a lelőhelyről sem került több lelet régészkezekbe, ami annál is sajnálatosabb, mivel bizonyára további fontos ismeretekkel gazdagították volna a dunaszer­dahelyi járás bronzkorát, s fontos adatokat szolgáltattak volna e vidék bronzművességéhez és településtörténetéhez is. A járás egykori területének betelepülése a középső bronzkorban is folytatódott, a halomsíros kultúra népe telepedett itt meg. Ezt bizonyít­ja az a nagy raktárlelet is, amely Dunaszerdabelven került elő 1951-ben. Az anyag nagy része egy agyagedényből került elő, és főleg bronz ruha­kapcsoló tűkből, karperecekből, harci baltából és feldolgozás előtti önt­vénydarabokból állt (Kraskovská t., 1951, 140—142, 106., 107. ábra). Késztermékek és nyersanyagok együttes jelenléte ebben az esetben arra utal, hogy egy kereskedő elrejtett raktárkészletével állunk szemben- A leletek az ún. koszideri időszak bronzai közé tartoznak a középső bronzkorból (Novotná M., 1970, 19). A késő bronzkorban a járás területének egy részét a közép-európai urnamezős kultúra népe szállja meg. Jányokon az 1982/83. évi ásatások során kiderült, hogv a X. és a XII. számú feltárt halomsír az ún. csekei kultúrába tartozik. A feltárt sírból gazdag kerámia anyag és több, a ham­­vasztás során károsodott bronzlelet került elő (bronztőr, lándzsa, tűk, stb.j. Ez az első, a csekei kultúrába tartozó halomsír a Csallóköz terü­letén. A késő bronzkorból ezenkívül nagy raktárlelet került elő 1964-ben fányok községben (II. t. — 6, III. t. — 1—4). A leletet ékszerek, külön­böző szerszámok és bronz hulladékok alkották, a legtöbbjük töredékes állapotban került elő. Emellett figyelemre méltó, hogy éppen néhány kézműves szerszám maradt épen pl. egy fűrész és egy kis üllő. Ez alap­ján ismét feltételezhető, hogy egy kézműves-kereskedő elrejtett raktár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom