Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (8. évfolyam, 1984)
Pomichal Richard: Adalékok a Duna menti alföld tegzesfaunájának (Trichoptera) ismeretéhez
Adalékok a Duna menti alföld tegzesfaunájának (Trichoptera) ismeretéhez Pomíchal Richard Szlovákia területén napjainkban 211 tegzesfajt (Novák, Obr 1977) tartanak számon. Leginkább a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) trichopterái ismertek. Az innen közölt fajok száma 132 (Novák 1977). Az utóbbi években intenzív kutatás folyik a Kis-Kárpátokban (Malé Karpaty) is, ahonnan 109 faj (Pomíchal 1984) ismert. A Duna menti alföld (Podunajská nížina) tegzeseit Мауец (1934, 1938), Balthasar (1936), Dudich (1959), Husárová — Dudíková (1960) kutatta. E rovarrend elterjedésével a Csallóközben jelenleg múzeumunk dolgozói foglalkoznak. A szakirodalom és saját adataink szerint a Duna menti alföld területén eddig 79 tegzesfaj előfordulása bizonyított (2. sz. táblázat). E munkánkban csak azokról a gyűjtési eredményekről számolunk be részletesen, amelyeket eddig másutt nem közöltünk (Pomíchal 1976, 1984). A 2. sz. táblázatban felsoroljuk az e területen előforduló tegzesek szakirodalom és saját kutatásaink által bizonyított jegyzékét, közölve előfordulásuk helyét „Szlovákia Faunájának Adatbankja“ (SZFA; Databanka Fauny Slovenska, DFS] térképének kódszámaival jelölve. Érdekességnek számít itt a R. fasciata gyűjtése (Mayer 1934), amelyet azonban eddig az újabb keletű kutatások nem bizonyítottak. Országos viszonylatban ritka fajnak számít az I. lamellaris (Dudich 1959) előfordulása, amelyet e területen kívül csak a Kis-Kárpátokban észleltünk (Pomíchal 1984), valamint a Ph. bipunctata nevű tegzes, amelyet Szlovákia területén mindeddig valószínűleg nem gyűjtöttek. A Duna menti alföld tegzesfaunájának ökológiai, zoogeografiai stb. elemzése a terület fajgazdagságának teljes föltárása után végezhető el. Literatúra — Irodalom Balhasar, V., 1936: Limnologické výzkumy v Slovenských vodách — 75 pp., Práce uč. Spoloč. Šafaříkovy v Bratislave. Botosaneanu, L., 1959: Recherches sur les Trichopteres du Massif de Retezat et des Monts du Banat. — 165 pp., Bucurest. Botosaneanu, L., 1967: Trichoptera. — In: Illies, J.: Limnofauna Europaea. 285 — 309, Stuttgart. Dudich, E., 1959: Die Grundlage der Fauna eines Kárpátén Flusses. Acta zool. Acad. Sci, Hung., 3 ,3—4: 179—201. Husárová—Dudíková, A., 1960: Trichoptera v prírodných pomeroch juhozápadného Slo venska. — 122 pp., ms. (Kand. diz. práca, depón in: Katedra všeob. zool. a živ tyziol. PFUK, Bratislava). Kačalova, O., L., 1972: Ručejniki rek Latvii. — 214 pp., Zinatne, Riga Klapálek, F., 1889: Výzkumy zvířeny ve vodách českých. I. Metamorfosa chrostíků. Praha, 6, 5:3—62. Klapálek, F., 1895: Výzkumy zvířeny ve vodách českých. Metamorfosa chrostíků. Praha, 8, 6:3—126. Lepneva, S., G., 1966: Ručejniki. — 560 pp., Nauka, Leningrad. Mazúr, E., Lukniš, M., 1980: Povrch. — In: Atlas SSR. — 296 pp., SAV, Bratislava. Mayer, K., 1934: Příspěvek к poznání chrostíků okolí Cilistova na Dunaji. Sbor. Klubu přír. v Brne, 17: 73—78. Mayer, K., 1937: К dnešnímu stavu trichopterologického výzkumu Československa. Příroda, 30: 1—6. Mayer, K., 1938: Druhý příspěvek к poznání chrostíků Československé republiky. En tom. listy, Brno, 1: 55—60. Novák, K., 1971: Trichoptera západných Karpát. Zprávy českoslov. zool. spol., Praha, 1—3: 104—106.
