Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (8. évfolyam, 1984)
Kovács László: Adalékok a mezőgazdaság szocializációjának kezdeteihez a dunaszerdahelyi járásban
Az alakuló szövetkezetek nem rendelkeztek gépi erővel. Á termelés a szövetkezetben a régi módon folyt állati igaerővel, melyet a belépő tagság vitt magával aj szövetkezetbe, valamint azokkal az eszközökkel, melyeket a tagságtól vásárolt meg a szövetkezet (vetőgépek, kaszálógépek, cséplőgépek stb.J. A párt mezőgazdasági politikájának eredeti elképzelései alapján a gépesítés feladata a központi tervek szerint létrehozott gép- és traktorállomások feladata lett volna. Ilyenek járásunkban több helyütt is alakultak (Csallóközcsütörtökben, Gellén, Dunaszerdahelyen stb.J, s kezdetben ők látták el a szövetkezetekben különösen a talajmegmunkálási feladatokat. Csak az ötvenes évek közepétől kezdenek a szövetkezetek maguk is gépeket, különösen erőgépeket vásárolni. A gépesítés folyamatában rendkívül fontos mérföldkőnek bizonyult a falvak, ill. a szövetkezeti telepek villamosítása az 50-es évek elején. Ez lehetővé tete, hogy az állattenyésztésben is érvényesülhessenek a nagyüzemi gazdálkodás olyan új formái, melyek megkönnyítik vagy meggyorsítják a munkát ebben az ágazatban is. A szocialista szövetkezetesítés korszaka a nagy politikai, szociális és gazdasági mozgás korszaka volt járásunk falvaiban. A CSKP vezetésével, az állami üzemek munkásainak és az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások hathatós segítségével, valamint a nemzeti bizottságok szervezési aktivitásának köszönhetően tíz év alatt sikerült átalakítani a mezőgazdasági termelés struktúráját, létrehozni a mezőgazdasági nagyüzemeket, így egyesíteni a köztársaság egész gazdasági életét szocialista alapon. Ezeknek a kezdeti éveknek fontos eredménye az is, hogy szocialista szellemben formálódott a falusi lakosság tudata, fokozatosan kezdett megszűnni a falu és a város közötti' különbség, éssoha nem látott méretű növekedésnek indult a földműves lakosság élet- és kulturális színvonala. Kovács László 1. sz. melléklet A volt dunaszerdahelyi járás szövetkezeteinek alakulási és regisztrálási dátuma A község neve Az alakulás dátuma A regisztrálás dátuma 1. Pódafa 1949. április 10. 1950. szeptember 1. 2. Albár 1949. április 23. 1952. augusztus 23. 3. Nagylúcs 1949. április 24. 1950. szeptember 9. 4. Nagyudvarnok 1949. április 25. 1950. augusztus 16. 5. Csécsénypatony 1949. május 2. 1952. szeptember 27. 6. Felsőpatony 1949. május 3. 1949. június 3. 7. Dunaszerdahely 1949. október 26. 1950. december 30. 8. Egyházkarcsa 1949. november 5. 1950. február 11. 9. Várkony 1949. november 3. 1949. november 25. 10. Mad 1949. november 8. 1950. augusztus 11. 11. Egyházgelle 1949. december 27. 1950. január 19. 12. Bodak 1949. május 14. 1951. február 2. 13. Budafa 1950. január 23. 1950. február 14. 14. Eperjes 1950. január 17. 1950. július 7. 15. Mihályfa 1950. január 28. 1950. szeptember 13. 16. Vásárút 1950. február 21. 1950. június 12. 17. Felbár 1950. február 23. 1951. május 18. 18. Kislúcs 1950. február 28. 1950. április 1. 19. Kisfalud 1950. március 21. 1950. május 15. 20. Dióspatony 1950. március 25. 1950. április 7. 21. Nagyabony 1950. március 31. 1951. augusztus 4. 22. Sikabony 1950. április 14. 1951. március 22. 23. Hegyéte 1950. április 16. 1951. február 26. 24. Hodos 1950. május 2. 1951. február 3. 25. Vámosfalu 1950. június 20. 1951. február 3. 26. Bős 1950. július 10. 1950. november 18. 27. Dunatőkés 1950. augusztus 5. 1951. július 31. 28. Királyfiakarcsa 1950. augusztus 15. 1951. július 3. 29. Balázsfa 1950. szeptember 17. 1951. február 22. 30. Baka 1950. október 10. 1951. július 7. 31. Ollétejed 1950. október 11. 1951. június 19. 32. Dercsika 1950. december 26. 1953. augusztus 17. 33. Csallóközkürt 1951. január 5. 1951. február 5. 34. Nadasd 1951. február 11. 1952. január 11. 35. Cséfa 1951. március 5. 1951. augusztus 23. 36. Kisudvarnok 1952. augusztus 6. 1952. szeptember 15. 37. Süly 1955. október 11. 1956. február 28. 38. Dióspatonyrét 1958. február 19. 1958. február 19.
