Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)

1983/4 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 7. Csiliznyárad

koszorú, a lány férjhezmenése volt várható .

Szokásokban gazdag volt újév napja, vízkereszt ünnepe, gyertyaszentelő, valamint a tavaszi ünnepek, így a nagyhét és húsvét is. A húsvéthétfői öntözéssel kapcsolatban a következő történetet mondta el a hetvenhét esztendős Kati néni, Vida Simonná: Jeruzsálemben Pilátus háza előtt volt a piac. A kofák és a vevők korán hajnalban már hangosan tárgyalták, hogy Jézus földámadt. Egyesek elhitték a hírt, mások nem, s ebből veszekedés támadt. A csetepaté miatt Pilátus nem tudbtt aludni, s vízzel öntette le a veszekedő népséget, hogy hallgassanak el. Ennek emléke a húsvéti locsolkodás.

Régen pünkösdkor Nyáradon is választottak királynőt. A fe - hér ruhába öltözött lányok körbe járva táncoltak és énekeltek:

Szép pünkösdnek jeles napja,

Melyet Jézus Krisztus ígért tanítványainak ... Később a fehér ruhát rózsákkal díszített ruha váltotta föl, s a házról házra járás elmaradt, helyette bált rendeztek. Ez volt a rózsás bál, éppen a rózsákkal díszített ruhákra utalva. A punkösd ekkor még tavaszűnnep volt, az erő, az egészség, az anyagi jólét és a szerelem ünnepe.

A CsallókÖz-szerte ismert híres boszorkányok nem kerülték el Nyáradét sem. Hiedelmekben, babona Ságokban sem volt hiány, ami valamikor természetes dolognak tűnt. Még ma is tudnak történetet savanyú káposztát köpködő boszorkányokról, meg olyanról is, aki a kovácslegényt lóvá változtatta, s minden éj’jel megnyergelte, míg végül * maga esett boszorkánysága áldozatává.

A hagyomány szerint j’árt a faluban a híres ta konyi betyár, Savanyó Józsi is. 0 volt az utolsó betyár a régi Magyarországon, 8 Nyáradon is voltak titkos társai.

Marczell Béla