Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (7. évfolyam, 1983)
1983/1 - Marczell Béla: A Csilizköz és lakói. 4. Medve I.
kőitekből. Amikor már egy falunyi család gyűlt össze, a legöregebbek közül vezetőket választottak, hogy ők intézzék a közösség ügyes-bajos dolgait. Ezt nevezték vének tanácsának. A vének tanácsa össze is ült, s első dolga volt, hogy nevet adjon az új településnek mondván: Mivel a medve mutatta meg az emebereknek a menekülés útját, nevezzük az új falut is Medvének. így lett a falu neve a mai napig is Medve• Egy másik - a faluban még ma is élő - hagyomány szerint a község eredeti neve Fehértorony, Fehérfalu volt, s ekkor még a Duna jobb partján, a Szigetközben feküdt. A Duna többszöri szabályozása után került mai helyére. A falut erdőségek vették körül, ezekben az erdőkben nagy barnamedvék tanyáztak. Ezek be - belátogattak a faluba is, ahol-meg - szokva az embereket- semmi kárt nem tettek. Lassan egyre több medve csavargott az utcákon is, s a lakók medvés falunak kezdték nevezni a települést. Ebből lett azután a Medve elnevezés, amely hivatalossá is vált. A török időkben csaknem az egész falu elpusztult. A lakosok ugyanis nem szállították át a törököket a Dunán, erre ők bosszúból az egész települést feldúlták. A valóságban ma sem találjuk nyomát, hogy miért is nevezik Medvének ezt az ősi települést. Az első írásos emlék 1252-ből való, amely szerint villa Medve a pozsonyi vár tartozéka, s valószínű, hogy a Csallóközben számos udvarnok-község egyike. Régebben két Medve: Kis- és Nagy- Medve neve szerepelt az írásokban, s az utóbbit Kenderes- Medve néven is ismerték. Mint hódolt falu, sokáig az elpusztult telepek sorába számított, s az 1609. összeírás mindkét településen csak halásztanyákat emleget. Az elhagyott, elpusztult faluba a földesúr /Héderváry/ német telepeseket hozatott, ők nevezték el a falut Weiskirchen-nek, innét a magyar Fehértemplom, Fehértorony, Fehérfalu elnevezés, amelyekkel a hagyományban is találkozunk. A törökdúlás után csak lassan épült újjá a község. Történelme folyamán mindvégig a Héderváry grófok birtoka volt, a győri káptalan csak később jutott itt gazdasághoz.
