Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)

1981/4 - Marczell Béla: "Megjött a szép karácsony"

készült dísz pedig a kígyót, a rosszra csábító gonoszt jelképezte. Érdekes művelődéstörténeti emléke is van a karácsonyfadíszítésnek. A jog kialakulásának kezdetén a tulajdont általában a testükön hord­ták, s az ajándékozás is csak olyan formában történhetett, hogy az a­­dományt a megajándékozott testéhez kötötték. Ez az ősi gesztus nyil­vánul meg a tárgyak karácsonyfára történő felrakásában is0 A karácsonyesti ajándékozással kapcsolatban is több variánssal találkozhatunk. Egyesek szerint a keleti mágusok /Háromkirályok/ emlékét példázza, akiket csillag vezérelt az újszülött Jézus jászo­­lyához, s ott lerakták ajándékaikat, a legenda szerint aranyat, töm­jént és mirhát. Van olyan magyarázat is, amely szerint az ajándékozás szokása még abból az időből maradt fenn, amikor az év a karácsonnyal kezdődött, s a család tagjai azzal a célzattal ajándékozták meg egy­mást, hogy az új év minden napján annyi szerencse érje őket, mint az első napon. Egyébként az ajándékozás ismeretes volt már a római szatúrnáliákon is. A karácsony ünnepét megelőző nap a bibliai ősszülök: Ádám és Éva napja. Karácsony böjtjének is nevezték, de nevezik ma is, mert ezen a napon estig böjtöltek, tiszta lélekkel várván a Messiást. E böjt estéje tulajdonképpen a szenteste, amikor is vidékenként igen sok helyi szokás dívott. A CsilizkÖzben, Radványon a karácsonyi ér­kezését a pásztorok trombitaszóval, ostörpattogtatással jelezték. Patason ezeket a pásztorokat mezei embereknek nevezték, akik a vál­lukon tarisznyával járták sorra a házakat, énekeltek /Csordapász­torok../, s ajándékképpen kalácsot, pénzt és pálinkát kaptak. Az ajándék átvétele után áldást mondtak a háznépre: "Adjon Isten bort, búzát, békességet, holtunk után Örök üdvösséget!" A szentestén a vacsora után nagy gonddal készítették el a ka­rácsonyi asztalt. Vacsorára lencselevest, mákos "csikmákot" és Öregbabot főztek. Ilyenkor a család minden tagjának az asztalnál kellett ülnie, közösen fogyasztották el az ételt. A gazdaasszony­nak nem volt szabad felkelnie az asztaltól, hogy jól üljenek a kotlók /Patas/. A vacsorát a ház ura a karácsony felköszöntésével kezdte, majd mindnyájan kevés pálinkát ittak, mézzel ostyát ettek, s utána fogyasztották el a vacsorát. A vacsora után került sor az asztal elkészítésére. Az asztal jobb sarkára a feldíszített kará­csonyfa került. Az asztallapra búzaszemekböl keresztet rajzoltak, ezt fehér abrosszal terítették le. A fa alá pedig a következők ke­

Next

/
Oldalképek
Tartalom