Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)

1981/2 - Magula, Anton: A Csallóköz vízrajzának változásai

hetünk, hogy valamikor a területen a Duna északi ágának vize együtt fo­­lyott a Dodvággal és, hogy a Kis-Duna mai medre a Feketevíz torkolatá­tól /Aszód kornyéke/ Gútáig terjedi szakaszon csak késlbb alakult ki. A 18.sz. elején Csallóköz vízrajzi viszonyai jelentlsen eltértek a közelmúlt és a jelenkori állapotoktól. Csallóköz területét számtalan mellékág szabdalta. Az Alsó-Csalióköz nagy része tavakkal, mocsarakkal, óriási nádasokkal volt borítva. A belvizek lecsapalásával, szabályozá­sával a mocsárvilág visszahúzódott. Ezeket a beavatkozásokat az 1871 után kialakult komáromi és somorjai ármentesíti társaságok szervezték. Az emberi beavatkozások nagyban hozzájárultak a Kis-Dunának Nagy-Duná­ból való kiszakadásához. Medre eredetileg a SZNF-híd közelében vált le a mai flmedertll. A Kis-Duna vize a mai Duna utca irányában kanyargóit <, Maradéka lehetett az ún. Malom-ág, a valamikori Förév /Prievoz/ köze­lében. Pozsony városának ún. Neyder-féle tervén a Kis-Duna medre a mai vasúti hídtól kb. 200 m-re keleti irányban szakadt ki a Dunából. E he­lyen eredt még egy keskenyebb ág is, mely 1970-ben még a Duna ún.Bren­­ner-ágába foly ott. A téli kiköti és vasúthálózatának kiépítése a múlt század végén meggyorsította a Kis-Duna mai medrének kialakulását. Ki­szakadását árvédelmi okokból zsilipekkel látták el. Pozsony árvízvédel­mi szempontjainak figyelembevételével történt az utolsó - 1963-as - - mederváltoztatás is. Anton Magula

Next

/
Oldalképek
Tartalom