Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (5. évfolyam, 1981)

1981/2 - Magula, Anton: A Csallóköz vízrajzának változásai

Egyes kartográfusok azonban Karsigli térképének megjelenése után is a korábbi ábrázolásokhoz térnek vissza, pl. A.E.PRITSCH pozsonyi kartográfus 1753-ból származó Magyarország - térképe. Annak ellenére, hogy számos szerzi kételkedik a helyi hidrológiai viszonyok ilyen lényeges változásában csaknem biztosra veheti, hogy a jelenlegi Nagy-Duna-meder csak Csallóköz délnyugati részének süllyedése és megdőlése folytán vált főággá. Kérdéses azonban, hogy e folyamat mikor következett be. Az idipent meghatározásában közvetett bizonyítéknak tekintheti, hogy Gútán 1579-1585 kozott még halászták a vizát, melyek vándorlásuk sorún feltehetőleg a Duna fősodorvonalut követték. A 19*e>z. untrupogén beavatkozásai folytán a mai Kis-Duna folyásának természetes úton történő változása felgyorsult és ennek kapcsán vált a napjainkban lévő állapothoz hasonlóvá. Attól függetlenül, hogy a korábbi századokban melyik meder szerepelt főágként, a Kis-Duna medrének fekvése nem volt azonos a maival. Vize nem folyott Csallóköz peremén mint ma./Például a Bogyaréttől Megyercsen keresztül Keszegfalváig húzódik egy 3,5 km széles, 20 km hosszú, mérsékelten kiemelkedő sáv./ Összetétele és morfológiája alapján arra lehet következtetni, hogy ez egy korahelocén folyóovezet, mely egy idő után megváltoztatta iráxyát.Az itt előforduló régi folyómedrek /Császta, Dódvág/ nevei alapján arra következtet